A közgazdaságtan alapigazságai 2

Külvilág / Közélet (1352 katt) Norton
  2011.08.13.

Miért vagyunk a gödörben?

A gengszterváltás után tömegesen kerültek az állami tulajdonú cégek, ingatlanok és ingóságok (gyárak, üzemek, földterületek) fillérekért magánkézbe, hogy aztán szétverjék és eladják őket - ekkor sokan gazdagodtak meg, ám ez hozta magával a munkanélküliséget és a leszázalékolásokat, amitől erősödött korrupció.

Megszűntek a munkásszállók is, hogy a hajléktalanok még többen legyenek, és elkezdődött a magánosítás. A munkahelyek döbbenetes mértékű csökkenésével, és az ország tulajdonának eltékozlásával az állami kiadások jócskán meghaladták a bevételeket, ezért újabb hiteleket kellett felvenni, ettől növekedett az adósságállomány.

Ugyanakkor megjelentek a fehérgalléros bűnözők, s mindenféle „ügyek” láttak napvilágot. Olajszőkítéstől kezdve, banki visszaéléseken keresztül, privatizációs botrányokig, volt itt mindenféle, s természetesen mindig „kirakatemberek” vitték el a balhét, miközben az ország helyzete egyre csak romlott. Meggyőződésem, hogy az összes államadósságunkat simán ki lehetne fizetni azokból a pénzekből, amelyek rejtélyes módon kerültek magánzsebekbe és külföldi bankszámlákra amióta megtörtént a gengszterváltás, persze némelyek ezt túlzásnak tartják.

Megjelentek midenféle vállalkozók, hogy csatlakozzanak a gazdaság vérkeringéséhez - természetesen itt is a farkastörvények voltak a mérvadóak, ami azóta se változott meg.

A kisvállalkozóknak nagyon nehéz a helyzete, s ha minden szabályt betartanának, akkor simán tönkremenne mind, ezért szinte muszáj trükközniük. A túlszabályozással rengeteg akadályt gördítenek eléjük - ezek általában a leginkább a munkavállalókon csapódnak le, mert a végén szokott csattani az ostor, de még így sem biztos, hogy a cég nem bukik be.

A középvállalkozóknak már valamivel könnyebb a helyzetük, ám az igazi urak a nagyvállalkozók és a külföldi tőkések, vagy a multik, akik szintén komoly befolyást képviselnek hazánkban. Valahogy minél gazdagabb valaki, annál könnyebb dolga van.

Sajnos az átláthatatlan helyzetek miatt egyre több a csalás. Az építőiparban például rengetegszer megtörténik, hogy a fővállalkozó lelép a pénzel és nem fizeti ki az alvállalkozókat, hiába végzik el becsülettel a munkát. Egyszerűen csődöt jelentenek, aztán megváltoztatják a cég nevét, és ott folytatják, ahol abbahagyták. A becsületes emberek pedig had marják egymást, ők attól még nyugodtan alszanak. A vevő fizetett, az alvállalkozó dolgozott, mégis ők kerülnek konfliktusba.

Hasonló jelenségek természetesen más ágazatokban is jelen vannak szép számmal, és a törvények mintha a bűnözőket védenék, ezért egyre több a „zavarosban halászó”.

Az egyszerű kisemberek pedig hiteleket vesznek fel, hogy legyen lakásuk, kocsijuk és a többi. Ám manapság sajnos közel sem olyan stabil a megélhetés, mint régen - ma van munka, holnap nincs. Ennek ellenére rengeteg hitelt vettek már fel, a bankok pedig egyoldalú szerződésmódosításra jogosultak, ami szörnyen igazságtalan, így az ügyfelek még kiszolgáltatottabbak lettek. Ráadásul simán beengedtek kockázatos devizahiteleket az országba, és ma már ott járunk, hogy szinte túszul ejtettek minket a külföldi bankok.

Ám nem csak magánszemélyek adósodtak el devizában, hanem még önkormányzatok is - alig akartam elhinni, amikor hallottam. Ám az eladósodás szinte világszerte jelen van. A bankokban már szinte csak „virtuális” pénzek vannak, mert mind kint van kölcsön formájában. A virtuális pénzt viszont igen nehéz elkölteni. Ha pedig a lakossági keresetek nagy része a hiteltörlesztésre fordítódik, akkor nem lesz vásárlóerő és még több üzem fog csődbe menni. A jó ég tudja, hol lesz ennek a vége.

Akárhonnan nézem a dolgot, nem jól van ez így! Rengeteg témát felhozhatnék, ami siralmas az országunkban, és a legnagyobb gondot talán az jelenti, hogy a régi rendszerből csak a rosszat tudtuk átörökíteni. (Például azt, hogy az ismeretség gyakran többet számít, mint a hozzáértés vagy a végzettség.) De volt ám jó is akkoriban - például, hogy mindenkinek adtak munkát, viszonylag erős volt a szakszervezet, és a kisember nem volt úgy kiszolgáltatva, mint most. Létezett egy stabil biztonságérzet, ami mára sajnos nyomokba sincs jelen.

Manapság csak az a biztos, hogy minden bizonytalan. Ha megkérdeznek tíz fiatalt, legalább a fele külföldön akar dolgozni. Hogy mi lehet a megoldás? Ha tudnám, nem itt lennék. De van egy nagyon hülye ötletem: állami cégeket kellene létrehozni.

Előző oldal Norton