Priscilla és a mocsári Krugg

A jövő útjai / Novellák (508 katt) Erdős Sándor
  2023.05.06.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2023/5 számában.

Alacsonyan, tömören úsztak a kékeszöld felhők a Tirent bázis mellett elterülő mocsárszagú erdő felett, mikor Priscilla, a bázis zoológusa útra készült a Valmar kihelyezett laborba. A Tirent bázis a Black csillagkép egy jelentéktelen napja körül keringő bolygón, a Waldonon volt található, és az űrtanács a lehetséges kiaknázandó anyagok kutatásának céljára hozta létre. A bázis személyzete tíz főből állt, zömében geológusokból, de Priscilla személyében egy zoológus, és Tellmur a harcos is helyet kapott az expedíció tagjai között. Mammo a rangidős geológusnő két napja semmi hírt nem adott magáról a bolygó nagy részét borító mocsaras erdő mélyén lévő Valmar bázisról, ezért úgy döntöttek, hogy valaki kimegy a bázisra körülnézni. Azért esett Priscillára a választás, mert azon felül, hogy remekül megállja a helyét bármely kényes helyzetben, még a bolygó esetleges veszélyeit is jól ismeri a szakmájából kifolyólag.

Tellmur azon javaslatát, hogy vigyen magával fegyvert, kerek perec elutasította arra hivatkozva, hogy azzal csak nagyobb veszélynek teszi ki magát az úton. Egyetlen élőlény létezett a bolygón, ami ártani tudott volna neki, a mocsári krugg nevű falánk és szinte elpusztíthatatlan kreatúra, ami a szervezete nagy részében egy frokkel nevű ásványt tárolt, így védve szöveteit a fizikai behatások ellen. A frokkel keményebb anyag volt még a gyémántnál is, és a kitermelés módjának kutatása volt jövetelük egyik célja. Ez a lény viszont valami ismeretlen asszenzoros érzékelés útján a fegyverek jelenlétét megérezte és nem tolerálta túlságosan. Priscilla tisztában volt a lehetséges veszélyekkel, de a krugg meghatározott vadászösvényeken kóborolt és ezeket messziről kerülni fogja, döntötte el a lány, bár a Valmar bázis eléggé közel volt egy ilyen vadászösvényhez.

Bepakolt egy antigrav táskába pár napi ellátmányt Mammo és saját részére, majd habozás nélkül belépett az erdőbe. Tellmur némán és engedély nélkül követte a lányt, mivel féltette a szívének oly drága teremtést. Csak egy, még a Földről magával hozott acélkés volt fegyver gyanánt nála, mert ezt a krugg valami oknál fogva nem tartotta veszélyesnek.

Priscilla óvatosan közelített a kihaltnak tűnő Valmar bázishoz, és ijedten látta, hogy a dupla biztonsági kapu nyitva van. Mivel ez semmi jót nem jelentett, ezért óvatosan, a tőle telhető legnagyobb csendben lépett be a kupola formájú épületbe. A kiroágyon egy mocsári krugg hevert mozdulatlanul emésztőzsákja hatalmasra duzzadva terpeszkedett el az ágy széléig. Priscilla meglátta az emésztőzsákban Mammo testének körvonalait. Különösen kegyetlen formáját választotta a természet a tápanyagfelvételre a krugg esetében, hiszen áldozatát még élve az emésztőzsákjába préselte, hogy ott bontsák le a savak az áldozat testét. Lassan hátrálni kezdett a lány, mikor a krugg mind az öt szeme felpattant és hihetetlen sebességgel a lányra vettette magát.

Tellmur azonnal látta, hogy nagy a baj, és egy percig sem tétlenkedett. Annyit már megtanult az itt töltött hónapok alatt a krugg biológiájáról, hogy táplálkozás után különös REM fázisba kerül, és ilyenkor nem érzékeli a külvilágot, ezért az undort keltő lény mellé lépve késével felhasította a krugg emésztőzsákját. Nagy sóhajjal konstatálta, hogy még időben érkezett, Mammo és Priscilla teste még élve csusszant ki a felhasított zsákból. Alakjukra simuló kronoruhájuk ellenálló anyaga megvédte őket a savak hatásától. Sok idő nem volt tétlenkedni, hiszen a krugg, mivel emésztőzsákja üres volt, bármikor felébredhetett. Hogy időt nyerjenek, mindenféle használati tárgyat rakodtak a lény emésztőzsákjába, hogy egy darabig még REM-ben tartsák a szörnyet. Tellmur még szikladarabokat is hozott a kívánt hatás elérésére az erdő széléről. Amint úgy érezték, elég sújt raktak a zsákba, Priscilla a lézertűjével összevarrta a lény sebét, majd gyorsan távoztak a bázisról.

Alighogy elérték az erdő szélét, a krugg teste vágódott ki a kapun, és a közeli mocsárhoz rohant, hogy szomját csillapítsa. Diónyi agya csak a létfenntartás biztosítására volt alkalmas, ezért csak akkor vette észre a krugg a veszélyt, mikor már késő volt. Az emésztőzsákjában lévő hatalmas súly miatt menthetetlenül elsüllyedt a mocsárban.

Előző oldal Erdős Sándor