Elkezdeném ...

Szépirodalom / Versek (396 katt) Tumicz Krisztina
  2023.04.14.

Elkezdeném
Egy fa alatt állok és a
Reményen túl messze szállok
Egyetlen pillanat aztán újból itt vagyok
Igen, kicsi vagyok
Igen, a végtelen olyan nagyon …
Elkezdeném
Amikor úrrá lesz rajtam
Hogy milyen kicsi vagyok
Hogy vadul nem lángolok
Elkezdeném, mint azok
A sok-sok csillagok az égen
De jönnek a zuhanó fények
Elkezdeném
Mire lassul a szemem
Nem mozdul a lábam
Az idő meg csak szalad
Egy gondolat itt marad
A hold és a csillagok
Vezetnek az utamon
A múlt sálja csüng a nyakamon
Egy fa alatt állok
Ezt a képet magamba zárom
Elkezdeném
Befejezném
Elkezdeném ...

Elkezdeném
Ideragadva ülök egy padon
Kísértetiesen világít a holdkorong
Az eső elszórja a magjait
Nem tudom mit hagyjak itt
Igen, kicsi vagyok
Igen, a végtelen olyan nagyon …
Elkezdeném
Amikor úrrá lesz rajtam
Hogy milyen kicsi vagyok
Hogy vadul nem lángolok
Elkezdeném, mint azok
A sok-sok csillagok az égen
De jönnek a zuhanó fények
Elkezdeném
Mire lassul a szemem
Nem mozdul a lábam
Az idő meg csak szalad
Egy gondolat itt marad
A hold és a csillagok
Vezetnek az utamon
A múlt sálja csüng a nyakamon
Mint a holdsugár ülök a padon
Ezt a képet magamba zárom
Elkezdeném
Befejezném
Elkezdeném ...

Őszinte vagyok veled
Elkezdeném, de ide vagyok nőve
Itt állok, ide vagyok írva
Mint a döntés a kőre
Elkezdeném
Befejezném
Elkezdeném …

Előző oldal Tumicz Krisztina