Őszi táj a szép színek házában

Szépirodalom / Versek (36 katt) jocker
  2022.09.18.

(3 soros zárttükrös)
Vasárnap reggel személyes jelenlétű tájszemlére indultunk.
Ahogy caplattunk a locspocs sárban, látványtól majd’, hogy elaléltunk…
Vasárnap reggel személyes jelenlétű tájszemlére indultunk.
*
(Anaforás, 3 soros-zárttükrös)
Cipőnkkel volt, amikor bokáig süllyedtünk,
Csak araszoltunk tovább, nem sírt föl a lelkünk…
Cipőnkkel, volt, amikor bokáig süllyedtünk.
*
(Senrjon)
Néztük a színes tájat,
Színkavalkád folyvást csak mesélt.
Volt mit… javából.
*
(Apeva)
A
Színes
Táj, mint egy
Kidőlt színség,
Jelmezszerűség.
*
(Bokorrímes)
Már csak kevéske fű maradt meg zöldnek, ami már fakó és eldőlt,
Én még emlékezek a nyári sétacsapat egytől-egyik ledőlt…
Még horkolás is hallatszott, így a nagy séta délutánra bedőlt.
*
(15 szavas, 6 sorban)
Sárban battyogunk
Landolunk,
Tüzet raktunk!
Kis dombon száraz rész,
Szalonna sebész…
Megsütöttük, megettük, jóllaktunk, kész.
*
(Senrjú)
Úti célunkat
Elértük, sőt, jóléltünk…
Telihas böffent.
*
(Anaforás, önrímes)
Lesből, monotonul zúgva-zokogó estfelé tört ránk,
Lesből inspirálni kezdett, egy sáros hazaút vár ránk…
Lesből leste, az inspirálása hogyan hatott miránk.
*
(Haiku csokor)
Árnyék lopakszik
És sötétbe borít mindent.
Elbújt csillagok.

Hűlt a levegő,
Élőlény fagyoskodott.
Sötét vaksizás.

Majd’ kopott színek
Éj paraván mögülre…
Hűvöske szélcsend.

Sötét, nap vége.
A táj éj alá bukik,
Felhők, Hold sincsen.

Úton régi sár,
Mélye, állaga maradt…
Cipőkben pocs’ lé.

Kopaszos ősvény,
Vaddisznócsapat vonul.
Csapat amarra…

Vecsés, 2021. szeptember 22. – Kustra Ferenc József – íródott alloiostrofikus versformában.

Előző oldal jocker