Egy sárkány naplójából

Szépirodalom / Versek (1265 katt) Norton
  2011.05.18.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2011/5 számában.

Összkomfortos barlangomban
Kényelmesen éldegélek,
Mellkasomban, lenn a mélyben
Álomittas sárkánylélek.

Kívül les sok galád ármány,
Belül csak egy „házisárkány”,
Szenvedélyem jégbe oltom,
Szüzekkel már rég nincs dolgom!

Én vagyok a gonosz báró,
Én vagyok a tűzokádó!

Az ördögtől nagyon félek,
Mégsem vagyok jótét lélek.
Várnak hullák, rothadásszag,
Engem gyűlöl ifjú és agg.

Pedig szelíd jószág vagyok én,
Csak ügyetlenül mutatom,
Mert ha beszólogat valaki,
Ahogy bírom, leugatom!

Majd általában jön a lovag,
(Tiszta lelkű, bátor),
Dicső, bősz haraggal,
Űzni a világból!

Olyan erkölcsökkel támad,
Hogy leesik az állam,
És szívesen mondanék mást,
De ő se különb nálam.

Mert ő is csak győzni szeretne,
Hogy ő legyen a „jószerencse”,
Ki megölte a tűzokádót,
S messze zavart minden ártót.

Aztán jön egy újabb „hős”,
Mártogatni pengét,
Fürdetni a szerecsent,
És védeni a „gyengét”.

Így legalább nem unatkoznak.

Időnként születik pár őszinte szó,
Bár az igazság nem mindig jó,
S néha vagyok olyan buta féreg,
Hogy előhúzom, amit érzek.

Van, hogy tévedek csupán,
Csak azt nem tudom, mennyire,
Ám kimondom, mit gondolok,
Így nem haragszom senkire!

S ha majd mindenki ezt teszi,
Az ördög biz csak neveti.
Mert a világ akkor fel is ég,
És kipusztul az emberiség!

Így játszom inkább én is tovább!

A véleményem immár
Mindössze csak ennyi:
Elnézést, ha olykor
Igaz merek lenni.

Üssetek hát, bajnokok,
Tiszta lelkű bátrak!
Sok lúd disznót győzhet,
S kell a béke a világnak!

Ragyoghat az illúzió,
A nap, a föld s az ég is,
Győzzetek le, bajnokok,
Csak Süsü vagyok én is!

Előző oldal Norton
Vélemények a műről (eddig 5 db)