Karácsony idején…

Szépirodalom / Versek (447 katt) jocker
  2021.12.26.

Nézem, hogy emberek miért ennyire készülődnek?
Valamire készülődnek, valamit ünnepelnek?
Igen! Gondosan ünneplik az új Karácsonyt,
Addig is elhagyják kicsit az élet zátonyt…

Szeretnék én ilyentájt, karácsonykor a jóságban hinni, ez minden!
Míg énbennem dobog, ritmust ver a szívem, legalább van, mibe hinnem.

Az életben egyébként köd borította utakat járom,
Ezt rótta rám a sorsom, ez nekem az állandó homályom.

De mi is a karácsony lényege?
Krisztus születésének emléke?
Menjünk mindannyian haza, nézzük, mi van a fenyőnk alatt,
Már a kapuban fogjuk érezni... kellemes fenyőillat.

A fák alatt biztosan ott lesznek majd az ajándékok,
Körülötte emberi szeretet, szívbéli jóságok.
A jóság azért ne csak ilyenkor szülesen, ilyen tájon,
Ezért is esdek szívemben és a lelkemben nagyon fájón…

Bár én, mint mondtam, csak a ködös utamat járom,
Este majd gyertyafényben áttörök a homályon…

Megállok én majd a nagy fa előtt,
Imát mormogok mindenekelőtt…
Tisztelgek e szép szimbólum előtt.

Fa alatt ne legyenek színes hazugságok,
Ne csavarodjanak kitekert fonákságok…
Ez jó hely, erősödjenek a barátságok.

Az ősz már régen levetette a ruháját,
A tél meg felveszi a fehér tarkaságát…
Mi meg élvezzük szeretteink barátságát.

Fenyőfánkon halkan pislog a gyertyafény,
Ma már nincs szükség semmire, ami kemény.
Mindannyian várjuk az újra eljövő csodát,
És szeretettel nézzük a négy adventi gyertyát.

Vecsés, 2015. november 2. - Kustra Ferenc József

Előző oldal jocker