Ciprián úr

Neoprimitív / Írások (199 katt) Erdős Sándor
  2021.12.23.

– Jó napot! Maga a Covid osztályra jött? – kérdezte az unott képű, valószínűleg kényszer szülte egészségügyi alkalmazott. Az amúgy csinos arca tükrözte undorát munkája és amúgy az egész világ irányában.

– Nem, kérem szépen. Hoztak – mondta Ciprián úr, akit valóban mentő hozott a kórházba erős légszomjából kifolyólag.

– Na, nézzük csak a papírokat! – hajolt át a pult felett a kis hölgy tekintélyes méretű kebleit kirakatizálva a mentőápolónak, aki táguló pupillával adta át neki a kért iratokat.

– Szóval, erős légszomj és száraz köhögés – szónokolt, igen, ez valóban Covidnak tűnik, amit a teszt is meg fog erősíteni.

– Kérem szépen, én meguntam az életemet, ezért lehetnek ilyen tüneteim – mondta Ciprián úr.

– Mi maga, orvos? – kérdezte a hölgyike.

– Nem, kérem, favágó.

– Akkor mit okoskodik itt nekem? – mondta megvetően nézve Ciprián úrra.

– Vigyék az elkülönítőbe! – szólt a beteghordóknak, akik megfogva a Ciprián úr nyakán a kötelet, amit azért kötött oda, hogy véget vessen az életének, vonszolni kezdték a guruló hordágyon a liluló fejű Covid fertőzöttet.

Előző oldal Erdős Sándor