Tökéletes

Horror / Novellák (53 katt) SzaGe
  2021.09.05.

Egy festő képzelete határtalan. A vászonra festett művel bármit el tud mesélni, mondani és kifejezni. Az ecsettel rajzolt fantázia által szárnyalhatunk az időn, téren keresztül. Az ecset és a paletta fontos kelléke a művészetnek, meg persze a kifeszített vászon. Béni már gyerekkora óta festett. Nagyon ügyesen. Zsírkrétákkal kezdte az óvodában, ahol már korát meghazudtoló pontossággal rajzolta le a játszóudvart, a játékokat és pajtásait. Csodálta mindenki. Szüleit büszkeséggel töltötte el fiuk tehetsége. Meg is tettek minden tőlük telhetőt, hogy a legjobb kezekben és főleg képzőművészeti ágon tanulhasson.

Sikertörténet lett az övé. Képeit idővel drága árakon adták el. Nemzetközileg is elismert tehetséggé vált. Nem mámorította el a hirtelen jött gazdagság. Életét éppoly szerényen élte, mint szülei, hiszen jó nevelést kapott. Barátait tisztelte és a hétköznapok gyors pergésében mindig szakított időt egy-két beszélgetésre. A nők rajongtak érte, mert a festészet mellett sármos és jóképű is volt. Béni hitt a sírig tartó szerelem létezésében. Többször festett lengén öltözött női alakokat. Pajzán vágyakozását így fejezte ki. Mégis a legtöbb próbálkozó hölgyet idővel elutasította. Várta az igaz szerelmet. Időnként misztikus alakokkal és lényekkel álmodott, amiket azonnal az ébredése után le is rajzolt. Képzelgésének és sikerben dús életének szinte nem voltak határai.


Egyik este Béni a kiállítása után tartott koktél partin megismerkedett egy vonzó és csinos hölggyel. Első látásra kölcsönös vonzalom alakult ki közöttük. Nevetgéltek, flörtölgettek, incselkedtek egymással hosszú perceken keresztül. Hamar fellobbant a tűz mindkettőjük szemében. Bármennyire is híve volt a hagyományos udvarlásnak Béni, hamar elcsattant az első csók. Utána már mindketten tudták, hogy az este folyamán több is lesz a puszta vágyfokozó puszikon kívül. Végül távoztak az iszogató vendégek kavalkádjából.

Mint két szerelemben megvadult tinédzser, úgy estek egymásnak Béni lakásán. Ruhájukat szerteszét hajigálva beestek a francia ágy közepébe. Órákon keresztül élvezték egymás társaságát. Béni életében eljött a legnagyobb pillanat, amiről régóta álmodott. Szerelembe esett. Talán örök életére. Ilyen ihletet adó személy csak egyszer jön el az ember életében. Elérkezett hát a Múzsa! Érezte, hogy újra festenie kell mégpedig azonnal. Kikelt az alvó lány mellől és átballagott a hőn imádott műteremébe. Ecsetet ragadott és feltett egy tiszta vásznat. Szerelmes lett. Halkan dúdolva állt neki a következő nagy művének.

Már javában festett, mikor hirtelen a nő megölelte hátulról. Adott egy csókot a férfi nyakára, mialatt Béni egy enyhe szúrós nyomást érzett a hátán. Lenézett a mellkasára, és egy késhegy fúródott ki a szíve mellől. Kezéből kiesett az ecset a palettával együtt. Forró fájdalom öntötte el a hasát és a nyakát, miközben látta vérét kifröccsenni a vászonra, ami lassan lefolydogált a félig kész műremeken. Béninek már a szájából is ömlött életereje, majd köhögött párat, ami szintén a vörösödő festményen landolt. Fél perc után a halott férfi eldőlt a széken. A Múzsa nézegette Béni utolsó sikervárományos művét még egy ideig, majd a vérrel egy elnagyolt rózsát rajzolt a vászon közepébe, miközben halkan megjegyezte: „Tökéletes!”

A nő felöltözött. Letakarta Béni holttestét egy takaróval. A festményt óvatosan levette az állványról, és alaposan becsomagolta. Miután indulásra kész lett, egy utolsó csókot küldött Béni felé. Hálás volt az este érzékiségéért. De mennie kellett, hiszen már várták a megbízói, akik a magasabb felvásárlói körökhöz tartoztak. Az extrém képzőművészeti cuccokért pedig jó pénzt fizettek. Az emberi vérrel festett mű hamar gazdát cserélt. Ám a múzsa nem pihenhetett. Kezébe nyomták a következő magányos művész adatait...

Előző oldal SzaGe