A matematikus és a taktikus

Szépirodalom / Novellák (94 katt) Norton
  2020.09.10.

(Egyperces)

Kocka Tamás egy igazi „kocka” volt, de nem csupán a nevében. Az iskolában már az általánostól kezdve az egyetemig mindenütt ő volt a legjobb tanuló, bár az édesapját ez a legkevésbé sem érdekelte. Az apja ugyanis egy vérbeli sportoló volt, aki azt szerette volna, hogyha Tamás is egy igazi „keményköpésű” legénnyé cseperedett volna, akárcsak a bátyja, aki előbb rohamrendőr, később nyomozó lett.

Kocka Tamás az egész életét a bátyjának az árnyékában töltötte el, és hiába lett belőle matematika professzor, valahogy mégis kevésnek érezte magát.

Aztán, amikor a bátyja egy kissé ittas állapotában elpanaszolta neki, hogy egy szuper intelligens sorozatgyilkost kell hajszolnia, aki már évek óta bolondot csinál belőle, Tamás úgy érezte, hogy végre bebizonyíthatja, hogy ő is ér valamit.

Elkért a testvérétől minden nyomozati anyagot, aztán hazament, és egy óriási táblán mindenféle számításokat kezdett végezni - nem telt bele néhány perc, és a tábla telis tele volt mindenféle képletekkel. Plusz, mínusz, koszinusz osztva köbgyökkel, meg miegymás.

Tamás annyira belemerült a munkába, hogy nem vette észre az apját, aki a háta mögé került.

- István elmondta, hogy elhoztad tőle a nyomozati anyagokat - kezdte az öreg szabadkozva. - Azért jöttem, hogy visszakérjem tőled. Tudod, ezek titkos adatok, és már bánja, hogy odaadta neked.
- Vissza fogja kapni! - sziszegte a fiatalabb Kocka, aki egy kissé ingerült lett, mert kizökkent a számításból.
- Ittas volt, így el lehet nézni a könnyelműségét - sóhajtott az apa.
- Persze, neki mit nem nézel el? - húzta el a száját Tamás.
- Mi a fenét művelsz? - kérdezte kíváncsian az öreg, aki jóformán csak most vette észre, hogy a fia megszállottan körmöl a táblára. - Mik ezek a hieroglifák?
- Kidolgoztam egy képletet, amivel kiszámíthatom, hogy a gyilkos körülbelül hol tartózkodik.
- Mint abban a hülye filmsorozatban? - vigyorodott el az apja. - Kiszámolod a véletlent? Ne viccelj már… akkor mindegy, ha a lottó ötöst számolod ki. Még az is hülye, aki hisz az ilyen filmeknek.
- Majd meglátod!
- Persze, majd meglátom. Tudod te egyáltalán, hogy zajlik egy valódi nyomozás? Helyszínelni kell, DNS-t és ujjlenyomatokat keresni, rekonstruálni, profilozni, laboratóriumi diagnosztikát végezni, tanúkat keresni, kihallgatni, és a többi… mire mész itt azzal a marha nagy elméleti tudásoddal? Add inkább vissza az aktákat!
- Elviheted őket, ott vannak az asztalon! Már úgyis a fejemben van minden.

Tamás hátra se fordult. Az apja elvette a kartonokat és bizonytalanul a fiú felé indult. A vállára akarta tenni a kezét, és mondani próbált neki valamit.

„Én téged is szeretlek, fiam.”

Nem mondta ki, amit gondolt, hanem szomorúan kiment. Sajnálta, hogy a kisebbik gyermeke árnyakat kezdett hajszolni. Egy kicsit felelősnek érezte magát ebben, de remélte, hogy Tamásnak ez az új „hobbija” hamarosan el fog múlni, mint egy könnyű kis nátha.

A fiú közben tovább körmölte a furcsa jeleit.

- A képlet alapján kilencvenöt százalék az esély rá, hogy az elkövető is járatos a matematikában - dünnyögte halkan.
Tangens, kotangens, limes osztva hárommal.

- Nyolcvankét százalék, hogy előre kiszámolt mindent.

X, Y, Z /12

- Hatvankilenc százalék, hogy még nálam is okosabb.

Köbgyök, plusz kettő.

- Ehhez hozzájön, hogy már évek óta tervezi a bűncselekményeket.

Algoritmus négyzetgyök.

- Mindjárt a végére érek a képletnek. Asszongya, hogy… ötven százaléknyi az esély rá, hogy ebben a percben a szuper intelligens bűnöző épp itt áll a hátam mögött.

Tamás lassan és igen rémülten fordult meg. Egy hangtompítós pisztoly csövébe bámult.

- Briliáns számítás! - dicsérte meg a szuperintelligens sorozatgyilkos, majd négy tompa pukkanás hallatszott, ami egy újabb tuti képlet volt.

Három a testbe, egy a fejbe.

Vége

Előző oldal Norton
Vélemények a műről (eddig 9 db)