Taplóságok járvány idején

Külvilág / Közélet (1889 katt) Norton
  2020.03.20.

Taplóságok járvány idején

1.
Egy sofőr felveszi a gumikesztyűt, ami nem baj, mert ahogy csomagokat, ládákat, meg egyéb árukat rakodik, mindenféle koszos, szutykos és vírus szempontjából veszélyes dolgot összefogdos.

Ahogy beszáll a kocsiba, ugyanazzal a koszos, szutykos, redvás kesztyűvel megfog egy szál cigarettát, majd a szájához emeli és beleszív.

Brávó, jó barát!

(Ha az orrod és a szád felé viszed a kezed, akkor nem kéne előbb levenni a kesztyűdet? Na, de kinek van annyi gumikesztyűje? Jó a kérdés. És az is, hogy akkor minek veszed fel egyáltalán?)


2.
Egy másik delikvens szintén spórolós fajta, mert leveszi a gumikesztyűt, majd addig ügyeskedik, amíg ugyanazt a kesztyűt visszaveszi a kezére.

Brávó, jó barát!

(Így többet ártasz magadnak, mint amennyit használsz.)


3.
A boltban egy pasas csupasz kézzel nyúl a péksüteményekhez, majd, amelyik nem tetszik neki, visszadobja a többi közé.

Brávó, jó barát!

(Téged abszolút nem érdekel, hogy kit fertőzöl meg, ha vírusos vagy.)


4.
A tévében panaszkodnak a „nagyjaink”, hogy a jó tanácsaik ellenére sokan sétálnak vagy sportolnak az utcákon. A helyzet az, hogy jó tanácsokkal már tele van a padlás. Ha nem tetszik nekik a dolog, akkor miért nem vezetnek be kijárási tilalmat még időben?

Úgyhogy brávó, jó barát!

(Két önfényezés között nem kéne már előre másokat hibáztatni, ha esetleg komolyabb gond lesz.)


5.
Szűk helyen, zárt légtérben megtörtént eset:

Egy pasason szájmaszk volt, mire egy másik vigyorogva megkérdezte tőle, hogy azt hiszi, hogy az megvédi? A másik erre úgy felelt, hogy „én téged védelek”. A vigyorgó delikvens erre ijedten megkérdezte, hogy „te korona vírusos vagy?”

(Nekem nem úgy tűnt, testvér! De ezt ránézésre nem lehet megmondani, mert bárki lehet tünetmentes vírushordozó. Simán megfertőzhet másokat, akik aztán viszik haza a vírust a családjukba. A maszk viselésével nemcsak magát védi a delikvens, hanem másokat is. Na, de ezt ki nem sz@rja le, ugyebár? Ha mindenki maszkot viselne, kisebb eséllyel fertőznénk meg egymást, de úgy tűnik, hogy kevesen veszik komolyan ezt a problémát.)

Úgyhogy brávó, jó barát!


6.
Szintén szűk helyen, zárt légtérben megtörtént eset:

Egy pasas elveszi a szája elől a maszkot, nagyot tüsszent, de nem a könyökhajlatába, hanem bele a nagyvilágba, majd visszaveszi a maszkot.

Brávó, jó barát!

(A lényeg, hogy te biztonságban érezheted magad.)


7.
Van olyan ország, ahol a lakosság számára védőfelszerelést küldenek postán.

Nálunk ezeket olykor többszörös áron sem egyszerű beszerezni, mert sok helyen hiánycikknek számítanak. Pedig mifelénk már van rutin a „konzultációs” küldemények címzettekhez juttatása, akkor védőfelszerelésre miért nincs pénz?

Úgyhogy brávó. jó barát!

(Ha ég egy ház, akkor nem kéne megvárni, még a szomszédé is meggyullad, mielőtt oltani kezdenénk.)


8.
Egy bácsika azon háborgott egy bolti sorban, hogy miért nem engedik közelebb menni a pénztárhoz. Teljesen fel volt háborodva a betartandó távolságokon, mert ő sietett.

(Én készséggel elhiszem neki, hogy rengeteg sietni valója lehet, de melyik bolygón él a papika? Nem nézi a híreket?)

Brávó, jó barát!


9.
Várható, hogy sokan elveszítik a munkahelyüket, amit nagyjaink be is jelentettek, de a munkanélküliség kezeléséről nem sok konkrétumot lehetett hallani. Egyes cégek igyekeznek segíteni a dolgozóikat, mások viszont teljesen tehetetlennek tűnnek.

Sokan még azt se tudják, hogy ha karantén helyzet lesz, akkor fizetett táppénzre küldik őket, vagy fizetetlen szabadságra, vagy csak simán elengedik a dolgozókat.

Egy jó ideje már tart a világban ez a helyzet, szerintem mégse megfelelő a tájékoztatás a „vezéreink” részéről. Még a bizonytalanság is bizonytalan.

Brávó, jó barát!

(Vajon bölcs dolog volt éveken át gyengíteni a forintot?)


10.

Egy pasas vagy negyven kiló lisztet vásárolt, rögtön azután, hogy kinyitott egy üzlet, így az utána jövőknek is pánikszerűen kellett vásárolniuk. Sokan talán háborúra készülnek? Van, hogy éppen a pánik okozza a problémákat. Persze ezt olykor nehéz elkerülni.

Mások viszont kertészkedésre, meg tévézgetésre készülhetnek, mert meglepően sokan vesznek pl. műszaki cikkeket, meg virágföldet. Talán a karantént egyfajta szünidőnek gondolják. De mi lesz, ha a szünidő alatt elveszítik az állásukat? Érdemes most költekezni? Én tényleg nem tudom.

Nehéz megjósolni, hogy mire készüljön fel az ember, persze fő a pozitív gondolkodás.



Ez csak néhány dolog volt, ami feltűnt nekem az utóbbi napokban, de tudtam volna többet is írni.

Nem akarok tanulságokat levonni ezekből, csak egyszerűen kíváncsi vagyok rá, hogy mi lesz itt egy-két hónap múlva (ha megélem), és akkor majd azokat a tapasztalatokat is leírom a hozzászólások rovatba. (Már ha egyáltalán kirakják ezt az írásomat a Lidércfényre.)

Én nem vagyok túl derűlátó, de remélem, hogy nem az én pesszimista jövőképem fog megvalósulni.

Viszlát, jó barátok!


Vége

Előző oldal Norton
Vélemények a műről (eddig 6 db)