Álmatlanság

Szépirodalom / Versek (487 katt) Tordai Gábor
  2019.04.08.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2019/12 számában.

Kiégett agyam holdjai
körül halott érzések
égnek.
Fáj a fény.
Kiégett szemgödröm
mélyén izzanak az
üresen verő erek.
Horzsolják bőrömet
a hangok.
Duruzsolnak monoton
monotóniát a gondolatok.
A tudat - most nem ad
szabad utat.
Sorrablások a háttérből.
A szív kihagyva
tovább szalad.
Mellkasomban
véres lyuk mélyén
visszakacsintok.
Repedezik a remény.
Aludni - álmatlan
valóságot.
Fájó idegvégződések
mentén hallucinációk
futnak.
Üres mezők kérges
tetején nevető
báránytetemek.
Az ébrenlét
végtelen magnószalag.
Lángoló horizont
mentén pislogok.
Fáj a fény.
Fáj a hang.
Fáj az ébrenlét.
Álmodni –
mégsem
merek.
Megvárom a
következő
öntudatlan
........

Előző oldal Tordai Gábor