Pillantás

Szépirodalom / Versek (717 katt) atesz990
  2019.03.15.

Láttam szemeidben a jót,
Kötöttséget és megfoghatót.
Gyönyörű, dús ajkaidban várom,
Mit felém nyújthatsz égvilágon.
Új kezdet és hamarosan lezárt múlt,
Nem leszek sose olyan, ki mellényúlt.
Te lehetnél, aki reményt táplál felém,
Sok új lehetőséget tárnál éppen elém.
Nem sokat tudok rólad, ez egyelőre jó,
Titokzatos vágy, mi feléd gördül, szaladó.
Akár az idő, mely tovább lök a koromban,
Szívem újra régi, hallgatok magamra dolgokban.
Előtte a szédület olyan volt, mint a hosszú álom,
Feladtam volna mindent egy hamis pillantáson.

Előző oldal atesz990