Linktár

A közvetítő

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2019/5 számában.

Pénzfeldobás. A lehető legegyszerűbb formája annak, egy szituáció hogyan alakuljon. A vagy B eset lehetséges, nincs több opció. 50-50 százalék. Tökéletesen alkalmas olyan kérdések eldöntésére, melyre egyébként nem szívesen vállalkoznánk. A fekete ingem vegyem föl vagy ma inkább a fehéret válasszam? Narancslevet vagy almalevet igyak a reggelihez? Pofon egyszerű kérdések. Pofon egyszerű válaszok. Mindenesetre egy valami állandó. A felelősség elkenése.

Nem úgy, mint annak idején az őskorban, bálványok és istenek parancsára, roppant vadállatias körülmények közt, öntudatlanul, sokkal inkább a modern világ eszmeiségéhez igazítva; számítóan és hidegen.

Connor felfele tartott, a liftben reklámok villóztak. Tenyerébe újra és újra belepottyant a feldobott érme. Az ő bevetés előtti rituáléja a mások rituáléján való töprengés volt. Túsztárgyaló, közvetítő android lévén olyan helyzetekben alkalmazták, ahol meghibásodott androidokat kellett ártalmatlanítani. Elsődleges fegyvere a logikája volt, azon érvrendszere, melyet a programozók azért hoztak létre, hogy a kritikus helyzetet elemezve képes legyen meghozni súlyos döntéseket. Legfontosabb feladata az emberi élet megóvása volt, akár saját testi épsége árán is. Ő nem számított. A küldetés volt minden.

Néha sértve érezte magát. Igen, így nevezik. Hiszen az emberek csak pénzérmének használják. Nem hoznak meg súlyos következményekkel járó döntéseket. Inkább rá, Connorra hárítják a felelősséget. Hiszen csak egy gép. Hála azonban a stabil és fejlett szoftverébe épített biztonsági programnak lefuttathatott minden ilyen alkalommal egy hibakeresést, hogy az instabillá váló parancssorokat felülírja. Most is lefuttatta. Pillanatok törtrésze alatt tért vissza oda, ahonnét elindult, miután beszállt a liftbe. A küldetéshez.

A Phillips család a 27.-en, a tetőtérben élt. Meghibásodott androidot jelentettek náluk, aki gyilkolt, majd túszokat ejtett. A deviánsnál fegyver van, ami már önmagában elegendő ok lenne a kikapcsolására függetlenül attól, használta-e vagy sem.

Az Egyesült Államok P. L. 544-7-es törvény világosan fogalmaz: Az androidok számára szigorúan tilos bármilyen típusú fegyver viselése. És akkor még nem is beszéltünk a gyilkosságról vagy a túszejtésről. A szabály az szabály.

Zsebre rakta az érmét és megigazította a nyakkendőjét. Ez is olyan apró gesztus volt, amivel az emberek arra törekedtek, minél élőbb legyen az RK-800-as modell. Connor pedig köszönte szépen, bevetésre készen állt.

A lift a lakás előfolyosójára nyílt. Első pillantásra látszottak a lövöldözés nyomai. Karnyújtásnyira egy falba süllyesztett akvárium maradványai, a szőnyegen üvegszilánkok szerteszét, közöttük pedig egy aranyszínű, csillogó test vergődött. Connor megtorpant és számításokba kezdett. Az aranyhal túlélési esélyei nagyobbak az akvárium maradék vizében, mint a szőnyegbe taposva. A számítás eredményeképp lehajolt érte és a ficánkoló halacskát a vízbe ejtette. Bár nem emberi életet mentett meg, mégis úgy érezte, fontos teljesíteni ezt a részküldetést.

- Kérem! Kérem, mentsék meg! Ő a lányom! Engedjenek oda! Oda akarok menni!

A hisztérikus kiabálás az édesanyától jött, amint a lift irányába tessékelték. A gyermek tehát a túsz. A feladat innentől egyértelművé vált.

- Önnek mennie kell! A közvetítő megérkezett! Kérem, jöjjön velem!
De a rendőr hiába húzta társával együtt a megbokrosodott asszonyt. Erejét megsokszorozta a félelem, hogy gyermekét elveszítheti.
- Nyugodjon meg, asszonyom! Minden rendben lesz! - próbált Connor hatni a nőre, de be kellett látni, jelenléte csak olaj a tűzre. A nő pupillája kitágult, arca megmerevedett. Csupán egy pillanatra szeppent meg, utána jobban sikoltozott, mint az előtt.
- Egy ilyet küldenek? Amelyik megölte a férjem? Embert küldjenek, ne egy ilyen szörnyet! Megőrültek? Megölik a lányomat! Neee!

Egyre húzták, tépték a nőt a lift felé. Vonszolni kellett végül, miután a földről összeszedték. Nem érzett fájdalmat. Anélkül tuszkolták a felvonóba, hogy észrevette volna, a szilánkok megvágták a kezét. Az aranyhal magához tért ezalatt, csendben körözött fel és alá. Részsiker.

- Allen századost keresem. RK-800-as közvetítő - lépett oda a nappaliban egy feketeruhás kommandóshoz Connor. Az előre mutatott, majd ujjait visszahelyezte az elsütőbillentyűre.

Ekkor betört az ablaküveg. Lövések dördültek. Egy, kettő, három, négy. A kommandósok rövid hatásszünet után tűzparancsra készen álltak ismét. Connor gyors oldalpillantásokkal megállapította, hogy a bűnügyi helyszín még olvasható állapotban van annak ellenére, mekkora a felfordulás.

- Ezt nem hiszem el! Erősítést ígérnek, erre ideküldenek egy kurva androidot?
- Üdvözlöm, Allen százados - lépett oda Connor az emberei gyűrűjében tanácskozó rendőrtiszthez. - A nevem Connor és...
- Leszarom! Panaszt fogok tenni, az istenre esküszöm! - majd visszafordult az övéihez. - Pont jó szögben van, de nem lőhetünk rá! Lezuhanna a kislánnyal együtt. Meg kell őt mentenünk!

Connor nem érzett se az édesanya, se Allen százados esetében sértettséget. Kész volt jelentkezni a feladatra.

- Tehát a deviáns az erkélyen van! A lövéseket is ő adta le az imént! Mi a neve?
- Honnan a faszból tudjam?

Információra van szükségem a küldetés sikeréhez! Csinált már korábban is ilyesmit? Mit tud elmondani a deviánsról?

- Nézd! - lépett ki emberei közül Allen százados, halkabbra fogva a hangját. - Még egy kérdés és kikapcsollak, világos? Ha már ideküldtek a fenti okosok, tégy úgy, mintha lett volna valami értelme. Húzz innen!

Connor belátta, nem számíthat segítségre az emberektől. Magára van utalva. A nappali másik sarkában egy holttest hevert. Néhány lépéssel megközelítette. John Phillips, az apa feküdt a dívány lábánál három golyóval a testében. A lövéseket egy rendszeresített típusú lőfegyverből adták le. Az apa éppen a díványon ült, mikor meglepték. De mit csinált?

Connor körbepillantott. Egy CyberTouchPad vonta magára a figyelmét. Életszerűtlen tárolási hely egy elektronikai eszköznek. Nyilván akaraton kívül került oda. Felvette és kioldott a zárat. A böngészőben egy olyan oldal volt megnyitva, ahol androidokat lehetett megrendelni. Megtekintette a virtuális kosarat. Egy NL-420-as női androidot tartalmazott. A vásárlási szándék meg volt erősítve. Az apa le akarta cserélni a régit?

Letette az asztalra az eszközt és megpillantotta a kislány szobáját. A falon élénk színű festék volt. Képek és mesekönyvek a polcon. Az ágy bevetetlen. Talált a takarón egy másik érintőképernyős eszközt. Kutakodni kezdett rajta. A "legjobb barát" mappában találomra lejátszott egy videót.

- Sziasztok! Én Emma vagyok, ő pedig itt a legjobb fej, akit ismerek! Köszönj nekik, Daniel!
- Sziasztok, Emma barátai!
- Szeretném, ha mindenki tudná, nekem van a...
Szóval Danielnek hívják a deviánst, dobta félre az eszközt Connor. Ez már elegendő információ a küldetés sikeréhez.

Az erkélyajtóhoz sietett. Az időközben a konyhaszékre roskadt Allen százados megvonta vállait, jelezve embereinek, hogy a közvetítő kimehet. Connor félretolta az ajtót és kilépett. A terebélyes erkély végében, túl a korláton ott állt a deviáns. Egyik kezében a magához szorított Emma, másikban a gyilkos fegyver. Tőle pár méterre a medencénél egy rendőr hevert. A kinti bútorokat felborította a fölöttük keringő helikopter rotorszele.

- Ne gyere közelebb vagy megöllek!
- Nem tudsz megölni, Daniel, hiszen nem élek!
- Honnan tudod a nevem?
- Sok mindent tudok rólad - araszolt a rendőr felé Connor. Még lélegzik, de sok vért vesztett. Meg kell mentenie. - Például azt is, hogy le akartak cserélni. Megértem, ha dühös vagy rájuk.
Daniel kezében kissé lehanyatlott a fegyver.
- Igen. Ezt akarták. Nem is számítottam nekik. Csak arra kellettem, hogy ugráltassanak, mint egy szolgát! Nem is voltam családtag! Sosem voltam az! Hazudtak!
- Megértelek, Daniel. Értem, miért tetted. Engedd el a kislányt, mielőtt kárt teszel benne.
- Soha! - kapta vissza a pisztolyt Emma fejéhez az android. - Akkor végem! Lelőnek azok! - bökött a szomszédos tetőn elhelyezkedett mesterlövészekre.
- Nem akarok meghalni! Élni akarok!
- Ezek az érzések csupán hibák a szoftveredben, Daniel. Engedd meg, hogy segíthessek! Rendbe hozunk, ígérem!
- Innen már nincs kiút, csak lefele - tekintett a háta mögé a deviáns, amit Connor ki is használt. Lekapta nyakkendőjét, leguggolt a vérző rendőrhöz és érszorítással stabilizálta az állapotát.
- Mit művelsz? - fordult vissza Daniel.
- Megmentem, különben meghal.
- Egyszer úgyis minden ember meghal. Nem mindegy mikor?
- Nem mindegy, Daniel. Ahogy neked sem az. Segíthetek neked, de csak ha bízol bennem. Meg kell bíznod bennem!

Connor letapogatói érezhető mennyiségű stressz-szint különbözetet mértek a beszélgetés indulása óta. A deviáns stabilizálódik.

- Nem fogsz meghalni, Daniel, a szavamat adom. Segíts nekem, hogy én is segíthessek!

Az android fegyvere ismét hanyatlani kezdett. Ezúttal leengedte volna, ha nem röpül föléjük ismét a helikopter.

- Nem - nyomta Emma halántékának a csövet. - Ezt nem bírom elviselni! Nagyon hangos! És szeles is! Küldd el, de azonnal! Különben...

Az emberek ismét megmutatták, milyen remek érzékük van az időzítéshez. Connor jelzett a pilótának, mire az észbe kapott és odébb állt.
- Azt akarom, hogy elmenjen mindenki! - folytatta a deviáns feldúltan. - Meg egy kocsit is akarok! A lányt elengedem, ha kiértem a városból!

Connor érzékelte a deviáns hangjában megbújó kétségbeesést. Most van itt az idő.

- Az nem fog menni, te is tudod. Meg kell bíznod bennem. Ez az egyetlen esélyed. Bízz bennem, és minden rendben lesz!
Daniel akarata néhány pillanat után megtört.
- A szavadat adod? Megígéred? - kérdezte elérzékenyülten.
- Megígérem.

Emma lába lassan leért a talajra. És amint Daniel szorítása elgyengült, kitépte magát a karjai közül. Daniel számára az első lövedék becsapódása tette világossá, mekkora hiba volt megbízni valakiben. Második alkalommal ráadásul. A további három lövés után, melyből az egyik a karjából, a másik az oldalából, a harmadik pedig a tarkójából szakított ki öklömnyi darabokat, kék színű vér áztatta az erkélyt, Daniel pedig ártalmatlan tetemként hevert a földön. Emmát pokrócba csavarták, sebesült társukat pedig mentőhelikopterre tették a kisiető rendőrök.

Connor már a liftnél járt, kezében megvillant a pénzérme. Rá se hederített Allen századosra. Csupán megvonta a küldetés tanulságait, kiértékelte a helyzetet és jelentést küldött a CyberLife-nak. Küldetés teljesítve.

(Detroit Become Human c. játék alapján)