Az utolsó kűr

Szépirodalom / Novellák (1126 katt) Will
  2011.01.31.

A jégen egy vékony, nagyon sápadt lány jelent meg. Utolsóként. Futott egy kört, mire a közönség hangosan ünnepelte. A svájci zászlók tömkelege jelezte a nemzetiségét. A hajában egy pici, vörös rózsa, a ruhája nemesen egyszerű. Még gyorsan odakorcsolyázott a palánk mögött várakozó, nagyon ideges edzőnőjéhez. Mélyen egymás szemébe néztek, miközben megfogták egymás kezét. Egy megható jelenet. A lány pár szót mondott neki és újra végigsuhant a jégen. A kommentátor csak annyit mondott előzetesként, hogy a futamban már rengetegen rontottak. Valamennyi esélyes, az olasz és a finn lány is kiesett az első helyről. Így ez a lány most komoly esélyesként indul. Már sajnáltam, hogy nem kapcsoltam át előbb a sportadóra, és nem láttam a többieket. Mindenesetre ennek a svájci lánynak a nevét még soha életemben nem hallottam.

Majd csend lett, és elkezdődött a kűr. Megszólalt a filmzene, - A szerelem a kolera idején c. film zenéje - és Sarah elegánsan, minden lámpaláz nélkül suhant a jégen. Egyik ugrás követte a másikat. Valamennyit nehézség nélkül teljesítette. A gyomrom összerándult kezdetben minden lendületvételére, mintha magam is félnék, hogy elvéti. De amikor láttam, ahogy könnyedén táncol és balettozik a jégen, ahogy az egyik nehéz kombináció követi a másikat, és ő valamennyi ugrást állja, egyre jobban nőt bennem is a csodálat. Semmi bizonytalanság, semmi félelem nem volt a mozgásában. Majd befejezésként csodálatos piruetteket mutatott be egy hibátlan kűr lezárásaként. Amikor elhallgatott a zene, már az egész stadion állt, és mindenki lelkesen ünnepelte. A lány arca eltorzult a megkönnyebbüléstől és sírásban tört ki. Nem is hitte el, ami vele történt.

Sok nagy sportolót láttam már győzni. De az érzés most olyan volt, mint a szürke Paul Potts esetében, aki egy jelentéktelen mobiltelefon eladóból ünnepelt megasztár lesz több milliós publikum előtt. Aki esetében joggal kérdezed: hol voltál eddig?

Lassan kiderült a képernyő előtt ülő néző számára is, hogy ki ez a Sarah Meier. Egy héttel ezelőtt még választás előtt állt, hogy egyáltalán elinduljon-e az Európa bajnokságon. Egy ínszalagszakadás és egy térdsérülés után úgy tűnt, hogy végleg véget ért a karrierje. Egy második helynél jobbat – 2007 és 2008-ban - még soha sem sikerült elérnie.

Harminc évvel ezelőtt szerzett egy svájci műkorcsolyázónő Innsbruckban egy aranyérmet. Most tehát egyetlen svájci műkorcsolyázónő állt a starthelyen, aki épp, hogy felépült a sérüléseiből, és csupán a sportkarrierjét szerette volna itt lezárni. Az egészben még az a hátborzongató, hogy sorsolás útján ő lett az utolsó szereplője a versenynek.

Ma Sarah Meier-nek ez volt az utolsó fellépése. A fájdalmak ellenére is nyugodtan állt ki a jégre, mert Bernben, a hazai pályán szeretett volna elköszönni a közönségétől.

Bernben, 2010. január 29-én történt egy csoda...

Gratulálunk, kedves Sarah Meier, ez az utolsó kűr valóban egy ajándék volt és könnyeket csalt a szemünkbe. Az olyanok, mint te, igazi meséket írnak...

Előző oldal Will