A KGST zenekar története - 1. rész

Külvilág / Zenebona (1122 katt) Jimmy Cartwright
  2018.04.14.

A zenekar 1998. január 31-én alakult Szentesen az akkori Ne0primitive$ klub* néhány tagjából, akkor K.S.T. néven. Ezt a rövidítést ugyebár többféleképpen lehet értelmezni, de mi Douglas Adams: Galaxis útikalauzának harmadik részéből merítettünk, mégpedig: Katasztrófa Sújtotta Terület.

Később úgy döntöttünk, hogy ez azért meglehetősen plágium lenne, tehát egy kissé megváltoztattuk eme betűszót, és így ismét más értelmezést kapott. Ezt egyébként fentebb megtalálhatod...

Az első néhány próbának nevezett összejövetelen igen komoly zenét hoztunk össze. Ami igaz az igaz, mind feldolgozás volt, de sok zenekar így kezdte. Akkor még a Részeg tengerész, a Boci, boci, tarka, a Pumukli és a KFT: Elizabeth című számokat játszottuk saját elgondolás és hangszerelés szerint. Nem sokkal ezután, úgy tavasz környékén már csak brahiból zenélgettünk, és meg sem álltunk a Vaszlavik-feldolgozásokig, valamint saját költésű neoprimitív versek megzenésítéséig. Ebből az időszakból van némi hanganyag, de ennek borzasztó a minősége.

Később meglehetősen viharos és zűrös volt a zenekar alakulása. Voltak olyan próbák, ahol egyszerre négyen doboltunk azon az egy dobszerkón, vagy említhetnék olyat is, amikor számítógépes effekteket nyomtunk Kapitány dobolása, Natan pikulázása, Kojak dudálása, és Totya csörgődobolása alá. No az nem volt semmi, az tény!

'98 nyarán azután sikerült egy olyan bandát összehozni, akik többé-kevésbé már tudtak is zenélni.

Itt meg kell említenünk egy korábbi Szentes és környéki zenekart, hiszen a gitáros (Robi), a basszusgitáros (Kismisku) és a szövegíró (Mesterem) onnan „származik”. Ez a zenekar pedig a Z and V, vagyis a Zaporozsírozók és Verhovinátorok volt. Ezen zenekar tagjait fel sem lehetne sorolni, olyan sokan voltak, azonban mindig váltották egymást, szóval úgy jöttek-mentek. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Totya is tagja volt egy rövid ideig eme zenekarnak, s az első zenélgetések alkalmával el is játszottunk egy Z and V számot, melynek címe a következő volt: Van nekünk egy szép, zöld Zaporozsecünk. Különben az új KGST is tervbe vette ennek a számnak az eljátszását.)

Visszatérve a KGST-re: 98 nyarát és őszét aktív próbákkal és a számok megkomponálásával töltöttük. Ezek körülbelül úgy mentek, hogy egy adott szövegre, melyet természetesen Mesterem írt, Robi megpróbált valami értelmes dallamot találni – nem volt könnyű a szövegekhez illeszteni, de azért csak összejöttek az alapok. Miután a dallam megvolt – helye-sebben már közben is –, Kapitány hozzáillesztett valami dob-alapot, majd Marci megalapozta a basszust. Mindezenközben én (Jimmy) figyeltem, mi sül ki az egészből, s hogy milyen hangnemben játsszanak – ez legtöbbször be is jött –, majd egy háttérdallamot fundáltam ki a dalhoz. Furcsa módon csak ezután jött az ének, de miután a zenei alapok megvoltak, azt már nem bizonyult nehéznek kitalálni. Tehát körülbelül így nézett ki egy szám elkészítése, ami úgy egy órát vett igénybe. Aztán persze jó néhányszor elgyakoroltuk még aznap, majd jöhetett a következő szám. Alapjában véve úgy egy hónap alatt született meg a repertoár, mellyel később fel is léptünk.

Az első fellépésünk – akárcsak a másik kettő – a Szentesi Művelődési és Ifjúsági Házban volt, mint kiegészítő rendezvény. (Egyébként holmi diszkózene szólt egy másik teremben.) Ezt azonban megelőzte egy rádióriport a Rádió Szentesnél, ahol bemutatkoztunk, elmondtuk, kik vagyunk, honnan jöttünk, mit csináltunk régebben, és mit is csinálunk most, valamint Mesterem előadta a Síelők című versét, mely akkor már meg volt zenésítve. Sajnos (szerencsére) akkor nem tudtunk zenét leadni, de azóta sincs tulajdonképpen rögzített hanganyag, csak egy videó, amit Tamáskovits Gyula készített, és ami valami fergetegesen jó lett. Ezt megpróbáljuk később valami számítógépes formátumba átültetni, s én tervezem, legalább az eddig elkészült számainkat felvenni, s CD-re felírni, no meg MP3-ba tömöríteni. (De lehet, hogy az egészből egy félmultimédiás** CD-t csinálunk.)

Ezután volt még két fellépésünk, a fent említett helyszínen, melyekről szintén olvashattok, de a harmadik után gyakorlatilag eltiltottak bennünket attól a helyszíntől, aztán jött a karácsony, meg az újév, s mi szépen lassan elmaradoztunk a próbákról egyéb teendőink miatt. Ma már úgy néz ki, hogy majd egy éve nem zenéltünk – legalábbis együtt, és abban a felállásban. Néhány fénykép is készült az utolsó fellépésről, mint utóbb kiderült. Ezeket megpróbálom megszerezni, és itt is közzétenni. Egyébként sajnos már nem is tűnik valószínűnek, hogy ismét összeállunk, tehát a fenti CD terve lehet (sőt nagyon valószínű), hogy elméleti szinten marad. De sebaj, volt egy ilyen zenekar is...

*akkori Ne0primitive$ klub: Azért az „akkori”, mert ma már – ha alapvetően nem is, de – megváltozott, s nem is kissé a csapat. Ma már valamivel komolyabbak vagyunk, és igazán nagy dologba vágtuk a fejszénket...

**félmultimédiás: csak az alapanyag (ez a honlap, képek a zenekar alakulásáról, az MP3, az avi vagy mpg, és a normál zenei hanganyag) lenne rajta, s mindenki azzal játssza le és nézi meg őket, amivel akarja.

Előző oldal Jimmy Cartwright