Minden nap árván

Szépirodalom / Versek (46 katt) Kolumbán Jenő
  2017.10.18.

Sötét van és elgondolkodom.
Az eső meg kopog. Egyhangú
végzet ül megfáradt vállamon
és nem oszlik kint az a ború!

Nekem világos szabad ég kell,
mert élni is már úgy tudok csak.
Kérdésre óra tik-tak felel,
talán nyílik jövőre ablak.

Szürke felhők mögött a csillag…
Nekem nincs nyugodt álmom régen.
Boldogságom percet sem várhat,
egy világot építsen értem.

Mondod, koldusként kéregetek
és szégyellnem kellene magam,
de minden nap árván ébredek
üres tenyérrel boldogtalan.

2016.02.11.

Előző oldal Kolumbán Jenő