Egy cica sírjára

Szépirodalom / Versek (180 katt) Norberto
  2017.05.30.

Édennek
2016.07.04.-2017.05.26.

Megtörtént, amire még csak soha nem is gondoltunk:
Tappancsaid nyomát már senki nem követheti
E világon, fáj, hogy már nem vagy itt, mindig tudtuk:
Jó helyen vagy, az űrt, amit érzek, be nem töltheti
Most másik négylábú. Megsiratott mindenki,
Tudjuk, hogy nem lesz még egy olyan, mint Te.
Nem nyújtod mancsod felénk többet, nem dorombolsz, senki
Nem alszik a lábamnál, nem nyávogsz, csak a csend
Üt szíven, ha hazaérek. Leszereltük a csengőt is
Az ajtó felől. Nem tudnám hallani, ahogy nem válaszolsz,
Csak kong és cseng és reng a világ is:
De az istenért sem válaszolsz,
Nem dorombolsz, nem kérsz kaját és nem teszel semmit...
Bárcsak visszakaphatnálak, de én se tehetek semmit,
Muszáj tovább lépnem, de nem tudok olyan könnyen,
Nyertél sok száz szívet és kismillió könnyet,
Sajnálom, hogy veled egy évet sem kaptam,
De ami szeretetet adtam, többet vissza is kaptam,
Megkaptad a toll-csirkét is, amit életedben akartál,
Remélem, jó gazdád voltam és nálunk boldog voltál.

Előző oldal Norberto
Vélemények a műről (eddig 2 db)