Megjelentek az őszi fények
A víz oly lágyan ringatja a csónakokat,
a meder szélének sűrűn adja a csókokat,
csillogó ezüst híd a víz tükrén álmodozik,
a napfényével pajkosan, vígan játszadozik.
A fellegek már szinte mindenhol szürkék,
már túl kevés hely van, ahol égszínkék,
sokszor rátelepednek a fényes napocskára,
de a szellő még mérgesen odébb fújdogálja.
Nézegetem a szemközti fákat, bokrokat,
hallgatom a felcsendülő madárdalokat,
de már oly sokan melegebb tájra költöztek,
nem szeretik a hideget s az őszi fényeket.