Árvuló vétek...

Szépirodalom / Versek (761 katt) Alkony
  2016.06.06.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2019/11 számában.

Most csak a szélnek súgom halkan,
s hagyom elveszni a viharban,
ne tudd, hogy félek...
Nincs titok, csak gyönge pillanat,
mi hirtelen feltör, fölszakad
árvuló vétek...

Felhők dühének továbbadom,
reményre elcserélt fáj-dalom,
"hisz érted élek..."
Ölel, ringat a "minden rendben",
s a végtelennek tűnő csendben.
megszűnik végleg...

Előző oldal Alkony