Fáklya

Szépirodalom / Versek (782 katt) TwinOfOne
  2016.01.07.

S mint kiégett fáklya úgy pislákoltam,
Lelkem remegett minden szóban,
Mit szám elhagyott s félelem átjárt,
Csodával határos metsző pokolban.

Hiába szólt hangom, senki se értette meg,
Mily tűz, mi bennem oly fiatalon kerekedett,
S látomások, melyek minden éjjel gyötörnek,
Minden ébredéssel a fejembe törnek.

Előző oldal TwinOfOne