Hangtalan hangok...
Horror / Versek (1498 katt) | csabi6669 |
2015.08.18. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2016/1 számában.
Ropog a fagyos tűz a komor kályhában,
elnémul a világ a ködös magányban.
A sötétben nem hallani néma hangját,
Zokognak könnyei s siratja a múltját.
Parázslik az éj, sikoly töri meg csendjét,
mágikus vér áztatja a város szélét.
Tőr döfte át kicsiny és szerelmes szívét,
gyilkos kacaj hagyja el ajka peremét.
Ősi varázs, mi őt régtől fogva tartja,
a vérszomját semmi sem csillapíthatja.
Bűnös lélekként bolyong a nagy világban,
átokvert pecsétje ott van koponyádban.
Előző oldal | csabi6669 |