Kidobott érzések boltja
Hazudok magamnak, ha azt mondom, minden rendben,
Lehet, hogy te is egy arc leszel a rengetegben?
Azt hallottam sokaktól, hogy úgy jó, ha néha fáj,
Már csak azt nem tudom, hogy vajon ennyire muszáj?
Kétségek gyötörnek, s az idő egyre csak halad,
Remélem, azért néha te is kínoztad magad.
Fáj a gondolat, hogy talán téged nem érdekel,
Talán az érzés elveszett, vagy csak neked nem kell.
Azt sem tudom igazán, hogy hiányzom-e neked,
Kérlek, mondd el, hogy most ezt miért pont velem teszed?
Minden, mi te voltál, gúnyosan nevetve néz rám,
„Miért, mégis mit hittél, hogy elég leszel talán?”
Azt hiszem, az a legnagyobb hibám, hogy szeretlek,
De ha úgy hozza a sors, ettől még elengedlek!
Fáj a gondolat, hogy talán téged nem érdekel,
Talán az érzés elveszett, vagy csak neked nem kell.
