Műveltség

Külvilág / Közélet (1569 katt) F.Attila
  2015.05.25.

Nyilván csak kísérlet, mint ahogy egy úttörő munkától mit is várhatnánk. S én is csak az örök lelki önmegvalósítás első lépcsőfokait fejelgetem. De hisszük vagy sem, voltak olyan idők, történelemből nem tanult, eltitkolt, eldugdosott idők, amikor ha odasétáltál volna egy rőt bajszú, földművelő, bármelyik emberhez, és rákérdeztél volna, csípőből elmagyarázta volna az egész kozmikus megnyilvánulás felépítését és működését. Úgy, hogy Einstein szívgörcsöt kapott volna tőle. Aztán meg azt, hogy az öntudat hogyan van jelen az anyagi energia alkotta szerkezetben, és mik a kilátásai onnan pislogva kifelé és befelé. Ellenben ma a nagy elvilágosult modernek bolygónyi testvéreiket kizsákmányolva, a más formájúakat s kicsit butábbakat leaprítva, túlhalmozott vagyonokból és energiából olyan gépeket kreálnak, mellyel atomokból rakják ki: „Isten vagyok, genya!”

És mégis csíptük a lényeget! Mert ha már így szóba hoztad, (mi én?), na mindegy, szóval kevésbé azzal lehet a problémája egy Istennek is nevezett, kizárólagos, abszolút, legfelsőbb, tudatos létezőnek, hogy utánozni akarjuk. Hanem hogy hogyan! A minőséggel és hozzáállással! Azzal van a még nagyobb gond. Ez még egy ekkora türelemnek, egy végtelen jóindulatnak is kihívás lehet! Vagy legalább szomorúság. Nem parányi.

Előző oldal F.Attila
Vélemények a műről (eddig 3 db)