Hűs őszi eső...
Szépirodalom / Megtörve (1245 katt) | csabi6669 |
2014.09.11. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2019/11 számában.
Esik, az ősz mosdatja a fákat,
virágát vesztette a nyár.
S míg kopog halkan ereszen,
dalol a szél csendesen.
A hold ezüstös ragyogását
fedik komor fellegek,
nincs, mi melegíthetné a megtört szíveket.
Most könnyes szemem, lelkem fázik,
fogynak a színes tintafoltok,
s a rímek csak fekete foltok.
Elgondolkodom, milyen is volt ébredésem,
és vajon lesz-e temetésem?
Tettem már eleget,
adtam-e szép perceket?
Megfogtam minden fáradt kezet,
letöröltem-e az árva könnyeket?
Vagy lassan tűnök el,
akár a papírról a szavak,
s belőlem egy marék por marad.
Előző oldal | csabi6669 |
Vélemények a műről (eddig 4 db) |