Elcsépelt szavak...
Elkárhozott igék szakítják át
az üdvösség és nyugalom gátját,
néma háborgó ember átkokat kiált.
Kárhozott a múlt, átkozott a kiválasztott,
elcsendesednek a fájó dallamok.
Üvöltő vad és elszánt ellenfelek,
egymásra szórt átokcseppek.
Mocsaras talajban haldoklik a maroknyi nemzet,
kétségbeesés, szitkozódás, megannyi gaz öli
a nyughatatlan lelket.
Ősi zsoltárok már nem szállanak a magasba,
torzult alakok, kik titulussal vannak ámítva.
Szétszakadt a nemzetek nemzete,
mely imádattal nyeli a sok szennyet.
