Felemészt a lázadás

Szépirodalom / Versek (1464 katt) Rigó Krisztián
  2014.05.07.

Sehol sincs rendben semmi.
A gyerek lázad,
a szülő ordít,
az apa fenyít.
A világnak csukva a szeme.
Senki sem képes nagyot kiáltani,
s változtatni.
Olyan lassú az ébredés,
mint lajhár a fa ágán.
Lassú, de eléri célját.
Szeretnék megérteni mindent,
hogy ne kelljen szenvednem.
Miért van a sok hazugság?
Miért kell becsapni a másikat?
Miért létezik a gonosz?
Isten miért nem nyújt segítő kezet?
Kockáztatok, de bízni oly‘ nehéz.
Lázad a szomorú angyal,
de ellenállni bizony nehéz.
Felnézel az égre: mit látsz?
Szöges koszorút. Vagy
összefont glóriát?

Előző oldal Rigó Krisztián
Vélemények a műről (eddig 6 db)