Fény
| Szépirodalom / Versek (1500 katt) | Rigó Krisztián |
| 2014.05.02. |
Az ég, mely elsötétül.
A felhő, mely feleslegessé válik.
A rossz is úgy szakad nyakunkba
megállás nélkül, mint napsugarak a fénylő égbolton.
A Nap, mely fényt mutat!
A Nap, mely eloszlatja a sötét felhőket!
Lángokba borul a világmindenség,
s mindannyian odaveszünk.
| Előző oldal | Rigó Krisztián |
| Vélemények a műről (eddig 1 db) | |