Árnyak ölelése V.
A megbízó hajót bérelt és hajnalban nekivágtak a tengernek. A „Szirén” alacsony merülésű, könnyű járású, gyors hajó volt. Igaz, csak két árboccal büszkélkedhetett, ám a hatalmas, fekete vitorlák így is könnyedén repítették karcsú testét. Wormus a hajó orrában állt, és a kötélzetet markolva nekifeszült a szélnek. Lehunyta a szemét és mosolyogva élvezte az arcába hulló hűvös permetet.
- Ha kitart a szél, egy hét alatt elérjük Cormac partjait… - Amelia lassan a férfi mellé sétált. Karba font kézzel, fázósan fürkészte a tiszta, kéken derengő horizontot.
- Nem bízol bennem, igaz?
A lányt váratlanul érte a kérdés. Ajkát beharapva, tűnődve nézte a fiatalembert és igyekezett megfogalmazni kétségeit. Tétován megcsóválta a fejét.
- A vérfarkas…
- Mi van vele?
- Nem értem, miért kellett neki a térkép. Úgy értem, mi szüksége lett volna kincsekre…
A megbízó íriszén fagyos felhő suhant át, de mindez csupán egy pillanatig tartott. Tekintete megrebbent, ajkain pedig újra fiatalos mosoly játszott.
- Drágakövekkel, pénzzel hatalmat vehetsz magadnak. Ki ne vágyna erre…
- Egy ilyen fenevadnak akkora ereje van, hogy szinte bármit megtehet… Nincs szüksége testőrökre és - szerintem - a fényűző élet sem túl vonzó számára. Ugyan, mihez kezdene akkor az arannyal?
- Talán, őt is csak felbérelte valaki, nem tudom… - mondta, de már nem nézett a lányra, hanem mélyen magába szívta az óceán sós páráját. – Én… azt hittem, hogy már mindent megbeszéltünk. Ha ilyesfajta kétségek gyötörnek téged, akkor miért vállalkoztál erre az útra? Nos, ha mégis meggondolnád magad, akkor még mindig hazamehetsz, úszva…
Amelia sötét tekintetét látva vidáman felnevetett.
- Csak vicceltem, ne vedd a szívedre! Egyébként… ma este a kapitány vacsorát ad a tiszteletünkre és elvárom, hogy te is ott légy! – mondta és elindult a kabinok irányába.
- Nem válaszoltál a kérdésemre!
A férfi félúton megállt és lassan, ráérősen megfordult.
- Arra még nem gondoltál, hogy talán nem csak arany és drágakövek vannak ott?
Wormus hamarosan eltűnt a kabinok árnyainak a takarásában, ám utolsó mondata még sokáig visszhangzott a lány fülében.
