A Föld országai - Hungarisztán

Szépirodalom / Abszurd (1270 katt) The Economist
  2014.03.21.

Hungarisztán Eurázsiában fekszik. Hogy aztán Európához, vagy Ázsiához tartozik-e, az időben változó. A mindenkori hungár kormányok ugyanis bölcsen belátták, hogy az ország hajóját nem érdemes valamelyik oldalon végleg lehorgonyozni, mert így mindig az aktuális széljárásnak megfelelő irányba fordíthatják anélkül, hogy valaha is eldöntenék, tulajdonképpen hol akarnak kikötni vele. Ezért érezheti úgy egynémely – világpolitikában abszolúte járatlan – hungár, hogy ez a hajó soha nem ér révbe, és örökké csak a zavarosban fog halászni.

Hungarisztán politikai rendszerét tekintve hosszú idő óta demokrácia. Hol népi, hol polgári, de főleg egypárti és lakosai szerint (reprezentatív, kormányzati megrendelésre készített felmérések eredményei alapján) leginkább jól működő.

Hungarisztán népessége 10, vagy 15 millió fő. Ez nagyrészt a mindenkori miniszterelnök személyétől függ, aki eldönti, hogy 10, vagy 15 millió hungár elnöke akar-e lenni. Az ország lakosságának többségét a már említett hungárok adják.

Jelenős kisebbséget alkotnak ugyanakkor a pirézek. Arányuk 1-5, vagy 100%. A becsült értékek ily szélsőséges eltérése elsőre talán érthetetlennek tűnhet, azonban helyszíni mintavételes eljárások bizonyítják, hogy azokon a vidékeken, ahol a pirézek részesedése az 5 százalékot meghaladja, ott hamarosan 100 lesz, és köztes állapot – a jelenlegi tapasztalatok szerint – csak rendkívül rövid ideig alakulhat ki. Ezen átmeneti időszak alatt azonban (a multikulturális együttélés pozitív hozadékaként) jelentősen megnövekszik a különböző közösségi programok – felvonulások, gyűlések – száma, és az adott település a média részéről is fokozódó érdeklődésre tarthat számot.

Hungarisztán saját nemzeti valutával – hungár rofint (HURF) – rendelkezik, melyre állampolgárai annyira büszkék, és oly nagyra tartják, hogy nem is hajlandók eladósodni benne. Hiteleiket így más, általuk lenézett devizákban veszik fel, bizonyítva hazaszeretetüket és a hungarisztáni pénzügyi kultúra fejlettségét.

Hungarisztán domborzati viszonyai sajnos rendkívül kedvezőtlenek. Mivel az ország gyakorlatilag teljesen sík, így a hungároknak – szomszédaiktól eltérően – maguknak kell kiásniuk a völgyeket, vagy összehordaniuk a hegyeket, amik fölé aztán hidakat építhetnek, vagy amiken alagutakat fúrhatnak keresztül. Ez igencsak megdrágítja a hungarisztáni infrastrukturális beruházásokat, mely elsősorban a közbeszerzéseken elnyert tenderek – hozzá nem értők számára irreálisan magasnak tűnő – áraiban jelentkezik.

Hungarisztán történelme – földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – rendkívül gazdag és fordulatos. A hungárok úgy tekintenek országukra, mint Európa egyetlen és legfőbb védelmezőjére. Ezt a címet azonban – minden erkölcsi alap nélkül – más nemzetek is maguknak követelik. Például a görgörögök. A tény ugyanakkor, hogy utóbbi népet (a hungárokkal ellentétben) oly sokan utálják – többek között (a teljesség igénye nélkül) a perzsák, az arabok és a törökök – önmagában is bizonyítja, hogy miféle pofátlan hazudozók, így semmi kétség, hogy az „Európa bástyája” cím csakis Hungarisztánt illetheti.

A hungárok Európa oltalmazását elég korán, már az államalapításkor elkezdték, mikor is baráti támogató csapatokat küldtek szét a tőlük nyugatabbra fekvő országokba, ahonnan (hálájuk jeleként) szűzlányok és láncra vert önkéntesek tértek velük vissza. Ez utóbbiakat a korabeli hungarisztáni közmunkaprogramokban alkalmazták, melyeknek olyan nagy presztízse volt, hogy ezerszámra tódultak rá a hungár csapatokat kísérve a jelentkezők.

A hungároknak szerencsére nem kellett harcaikat mindig egyedül megvívniuk. Hungarisztán kisebb megszakításokkal gyakorlatilag 600 éve folyamatosan tagja valamilyen katonai szövetségnek, és ebből fakadó kötelezettségeiből adódóan rengeteg háborúban vett részt. Ezen háborúk során a hungárok szomszédaiktól eltérően „a részvétel a fontos, nem a győzelem” elvet vallották. Így az ország kiterjedése az idők folyamán elég dinamikusan változott. Partjait állítólag valaha három tenger is mosta, de hogy vajon melyik lehetett az a három, azt ma már senki még csak megtippelni sem meri. A 20. században aztán Hungarisztán területe jelentősen lecsökkent, a jelenlegi határok közelében élő hungárok legnagyobb örömére, mivel ők a környező országokban jóval olcsóbban tankolhatnak, és elmondhatják magukról, hogy jártak már külföldön.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy – a sok háború ellenére – a hungár egy rendkívül kedves, békeszerető nép, melynek békeszeretetét csak szabadságvágya múlja felül. Ennek megfelelően a hungárok történelmük során rengeteg forradalmat és szabadságharcot vívtak meg. Állandó sikerrel. Ezek közül kiemelkedik a 12/18-os kabinforradalmat követő Nagy Gazdasági Szabadságharc, mely jelenleg is zajlik.

Ez azonban nem kell, hogy elijessze az esetleg Hungarisztán meglátogatását fontolgatókat, hiszen az ország teljesen biztonságos, a hungárok vendégszeretete pedig legendás. Több történet is kering olyan vendéglátósokról, akik olyannyira megkedvelték vendégeiket, hogy el sem akarták őket ereszteni, vagy a hozzájuk betévedő turistákat – biztonságukra ügyelve – alkalmazottaikkal kísértették el a legközelebbi bankautomatához.

A hungár egy igazi sportnemzet, melyet a – világ többi országa által nyilvánvalóan irigységből el nem ismert – hungár számítások is alátámasztanak. A hungár sportvezetők ugyanis (nagyon helyesen) felismerték, hogy egy ország sportnemzet mivoltát nem a rendszeresen testmozgást végző polgárainak aránya, hanem a csak hungárok által ismert és űzött sportágakban (soktusa, bajvívás életlen karddal, láncos golyóbis hajigálás) megszerzett olimpiai érmeknek a lakosságszámmal leosztott, és az ország területén törzskönyvezett pulikutyák mennyiségével megszorzott eredménye mutatja a legjobban. A felsorolt sportágakban elért sikerek mellett a hungár elsősorban is futballnemzet. Bár az elmúlt húsz évben nemzetközi kupában, vagy világeseményen a labdába egyeneset rúgó hungár futballistáról kevesebb felvétel készült, mint a jetiről. Ugyanakkor a labdarúgás népszerűsége Hungarisztánban megkérdőjelezhetetlen. Ráadásul kormányzati törekvés, hogy a jelenlegi 3,2%-os stadionkihasználtságot fenntartva, és a stadionok befogadóképességét a kétszeresére emelve a jövőben megduplázzák a futballszurkolók számát.

Érdekes – és a világ többi országában sajnos kevéssé ismert – tény, hogy a világtörténelem valamennyi lényeges találmánya (a dinamótól a plutónium bombán át a helikopterig) mind hungár tudóshoz köthető. Az már csak a tudósok, és ezáltal a hungár nép legendás szerénységét mutatja, hogy végül ezen gépek, szerkezetek egyikét sem ők szabadalmaztatták. A hungárok ezért elnéző mosollyal gondolnak azokra a kevésbé csavaros észjárású, de szerencséjüknek köszönhetően sokkal jobb életkörülmények között élő nemzetekre, akik mindennapi kényelmüket az őket körülvevő hungár találmányok jóvoltából élvezhetik.

Amennyiben ennél is többet szeretne megtudni Hungarisztánról, javasoljuk, látogassa meg az alábbi honlapot: www.hungarisztanjobbanmuzsikal.hung

A cikk a Hungár Idegenforgalmi Minisztérium támogatásával készült.

Előző oldal The Economist
Vélemények a műről (eddig 2 db)