Álmos vers
Egy szempilla
Pihen lágyan
Szőnyegen a félhomályban
Vérző kebel – vérző szája
Istent átkoz kiabálva.
Kibúvóban,
Tombol nappal
Holdvilágnál egy arkangyal
Feslett arca, feslett lelke
Istent kiált esdekelve.
Hogy írjam le?
Sorba szépen
Fáradt agyam egy szegében
Szól a dallam, szól az ének –
Bús sóhajok összeérnek.
Félálomban
Jő a reggel –
Az ablakok alatt berkel
Fáj a feje, fáj a háta
Hétrét görnyed villanása.
Álmos fák közt
Dideregve
Megbújik az idegenbe
(Kiált felém, kiált várva)
Az éjszakák királylánya.
Búsan henyél,
Lóg a lába,
Mert cipőjét nem találja -
Pislog kettőt, pislog lassan
Mezítlábas pirkadatban.
Egy szempilla
Hullik árván –
Álmaim ablakpárkányán
Könyökölve azt kívánom:
Bár ne lenne mindez álom!
