Hősök fénykora

Neoprimitív / Írások (1549 katt) Norton
  2012.09.14.

Egyszer volt, hol nem van. A hetedhét határ menti településeken túl, a polgármesteri hivatalon innen, a kisebbségi önkormányzattól egy kicsit visszább, a kocsma mellett jobbra… Rambo 23 Béla és főnöke, a mindig bátor, igazságos Traumás ezredes vándorútra kéltek, hogy hőstetteket hajtsanak végre.

Velük tartott hűséges fegyverhordozójuk, Kameraman, aki hiteles krónikásként filmezte őket.

Mentek, mendegéltek, mígnem egy nagyon gonosz emberrel találkoztak. Ez az ember olyan gonosz volt, hogy csak, na! Máson se járt az esze csak a gonoszságon. Most például árgus szemekkel figyelte a téren futballozó Zebulonkát, aztán odaszaladt hozzá, és elvette tőle a pöttyös labdáját!

- Lesz mivel kosaraznom! Huhahahaha!

A kisfiú borzasztóan szomorú lett. Ez abból is látszott, hogy hangosan jajveszékelni kezdett. Ilyen kegyetlenséget a jóságos Traumás ezredes nem hagyhatott szó nélkül. Odafordult emberéhez:

- Rambo 23! Itt a remek alkalom, hogy bebizonyítsuk, milyen jóságosak az amerikaiak. Menj szépen, és szerezd vissza a sírdogáló gyermek labdáját!
- Muszáj ezt, főnök?
- Már hogyne lenne muszáj?! Így láthatják a nézők, hogy bárki számíthat ránk. Nemcsak fegyvert adunk el háborús övezetekbe, hanem igazságot is teszünk. A szülők zabálni fogják. Forog a kamera 23 Béla!
Rambo sóhajtott egyet, odament a gonosz emberhez, és kikapta a kezéből a labdát.
- Azt hiszed, a tiéd?
- Na, húzz a vérbe, kisköcsög!
Béla lefejelte, aztán visszaadta a labdát Zebulonkának.
- Tessék, barátom.

A fiú meg lehetett szeppenve, mert bokán rúgta Rambo 23-at, aki rögvest fegyvert rántott, és célzott lövést adott le. Szerencsére Traumás ezredes félrecsapta a karját, így a sorozat csak a földet szántotta fel. Zebulonka bepisilt rémületében.

- Meg vagy te őrülve?! - kiáltott az ezredes. - Most nem Vietnamban vagy!
Béla arcán rángottak az idegek.
- Mondj egy indokot, miért ne lőjem le!
Traumás erre a kérdésre nem volt felkészülve, elvégre ők ilyesmit általában nem nagyon tanítottak az embereiknek.
- Hogyhogy miért ne lődd le?! Hát azért… hogy is mondjam… ne lődd le és kész!
Zebulonka bekakilt.
- Többször nem kérdezem.
- Várj már, az úristenedet! Azért ne lődd le… mert…
- Mert?
- Szóval… izé, na… legyél jóságos, 23 Béla!
Rambo töprengően nézett maga elé. Hosszas lelki tusa után leengedte a gépfegyvert.
- Jóságos vagyok.

Traumás megkönnyebbülten fújta ki a levegőt, Kameraman pedig annyira elérzékenyült, hogy könnybe lábadtak a szemei.

- Ez annyira romantikus - motyogta a zsebkendőjét keresgélve. Ismét bebizonyosodott, mennyire jószívű hősök vagyunk, mi amerikaiak. Hamarosan újabb megható sztori lát napvilágot Hollywoodban.

Vége

Előző oldal Norton