Egy gyermek veszett el
Szépirodalom / Versek (1499 katt) | atesz990 |
2012.09.08. |
Elveszett egy gyermek,
Mikor kiürültek a termek.
Látta a túlvilági fényt,
S a gondolat átfordult ismét.
Nem talált rá szavakat,
Kereste őt a családi pillanat.
Visszahozni már túl késő,
A sorokban te vagy a néző.
Színpadon a halál, a játék,
A bomlás ellenünkre ne váljék.
Sűrűsödik a kietlen dzsungel,
A gyökerek eltűnnek, mondd el,
A mesékben vannak halhatatlanok,
Szétesett múltak, nyughatatlanok.
Előző oldal | atesz990 |