Méreg
Szépirodalom / Versek (1240 katt) | freedom |
2012.02.19. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2012/2 számában.
Méreg eszi testem,
marja, mint sebet a só.
Felkészülök e harcra
s eltemetem, mi volt.
Hűs szellő! Lágy eső!-
szól egy égbekiáltó hívószó.
Tisztítsátok meg testem
az emberi mocsoktól.
Mossátok le rólam
mik reám telepedtek,
folyjon le cseppekben
a negatív testetlen érzelem.
Megtisztulni, mint puha selyem
magamba szívni, mitől fű ott terem,
ez az egyik lételemem.
Nem kell várni, elodázni
csupán odamenni, elé állni
s lényedet átadni.
Fáj, ahogy távozik a szenny.
Fáj..., de megtisztelő érzés.
Vidd el! Szívd ki belőlem,
mi megmérgezte vérem!
Előző oldal | freedom |
Vélemények a műről (eddig 2 db) |