Béla boltba megy

Neoprimitív / Írások (1700 katt) Kapitány
  2012.01.23.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2008/8 számában.

Béla egy napon elhatározta, hogy elmegy a boltba. Nem szívesen tette ezt, hiszen tisztában volt azzal, hogy a törpék mindenütt ott vannak. De mivel nem volt otthon élesztőgomba a spájzban, ezért muszáj volt elindulni. Szomszédja, Szergej, gyakran mondogatta hegesztés közben, hogy a törpék mindenütt ott vannak, de ezt egyébként is tudta mindenki.

Reggeli után Béla elindult a boltba, kezében egy fehér nejlonszatyorral. Átvágott az erdőn, amelyet a nagy árvíz emlékére ültettek, de erre már csak a nagyon öregek emlékeztek, közülük is csak azok, akik még nem voltak szenilisek. Viharos erejű szél fújt, Béla szeme és orra telement porral. Ezért felvette a gázálarcot, így nem érezte annyira a hideget. Bélát felháborította a szél viselkedése, de nem volt mit tenni. Élesztőgombát akart venni, így át kellett mennie a sötét erdőn.

Az erdő szélén Béla meglátott egy zombit. A zombik egyre ritkábbak voltak errefelé, régebben még sokkal többen voltak, de azóta, amióta a folyó kiöntött, és magával sodorta a zombikat, egyre kevesebbet lehetett velük találkozni. A zombik a törpéket sem szerették, így hát nyugalom honolt a göcsörtös fák között. A zombi egy ideig üres tekintettel bámulta Bélát, majd jobbnak látta, ha bemegy a barlangba. Béla nem ment utána, mert nem szerette a hideg, nyálkás barlangokat.

Béla negyedóra elteltével megérkezett a boltba. Lujza, a boltos lány üdvözölte őt. Béla három kiló élesztőgombát kért tőle. Ezen kívül még két shotgunt.

- Megint a zombik? - kérdezte Lujza.
- Igen, láttam egyet a barlangban - válaszolta gázálarcán keresztül szörcsögve Béla.
- Lőszert is kérsz hozzá? - érdeklődött Lujza.
- Legyen vagy ötven - mondta erre Béla.
- Tessék - nyújtotta át Bélának a gombát és a fegyvereket Lujza.

Béla néhány régi spanyol aranyat vett elő zsebéből, fizetett, majd kiment a boltból. A szél tovább erősödött, vadul rángatta Béla khakiszínű vegyvédelmi köpenyét. Béla visszanézett a boltra, melynek masszív vasbeton falai derekasan dacoltak az elemek haragjával. A boltot még a törpék építették annak idején.

Béla elballagott a barlangig. Néhány lőszert nyomott a shotgun tárába, majd az egészet beleürítette a barlang torkába, oda, ahol a zombit sejtette.

- Köszönöm, hogy segítettél nekünk - mondta neki egy törpe.
- Igazán nincs mit - válaszolta neki Béla.

Béla ezután hátizsákjába tette a fegyvert. Beült a páncélozott harci helikopterébe, és hazarepült.

Este pedig jóízűen elfogyasztott másfél kiló élesztőgombát.

Előző oldal Kapitány