Emlékek pincéje

Szépirodalom / Versek (43 katt) Erdős Sándor
  2026.01.03.

Sorsokból szőtt pókhálókat
pince mélyén az élet.
Lassan szitál múltnak pora
sűrítve a sötétet.

Óvatosan le is lépdelsz
bús, nyikorgó lépcsőkön.
Rád támad egy régi emlék,
engeded, hogy legyőzzön.

Egy halvány fénysugár csüng
rég elveszett múlt falán,
mint rongyos testű szellemtest
teliholdas éjszakán.

Rettegsz nagyon. Mi vár reád?
Szembe nézel múltaddal.
Az emléket meg szerencse,
hogy jótékony por takar.

Előző oldal Erdős Sándor