Ha fázol...
"Fázol? várj, betakarlak az éggel,
hajadra épül a hímzett csillagok
csokra és holdat lehellek a
szemed fölé."
Ha fázol, sóhajom lehelete
melegíti kezedet,
szikrát robbant szíved mélyén,
s lávameleggel teríti be tested.
Napod leszek, szikrázó angyalod,
bundasubába bugyolálom lelkedet,
fényes csillagot csiholok szemedbe,
megtöltelek túléléssel.
Ha fázol, bőröm melegére
mindig számíthatsz,
odakucorodok melléd,
átölellek végtelen szeretettel,
bebábozlak puha takarómba,
túlringatlak a fájó napokon.
-
Idézet: Radnóti Miklós: Szerelmes vers Boldogasszony napján
