Világok harca

A jövő útjai / Esszék (1199 katt) Jimmy Cartwright
  2010.08.13.

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2009/10 számában.

Az idegen értelem, civilizáció keresése, annak a földi kultúrában való megjelenése nem új keletű. Egyes kutatások szerint, mióta ember az ember, legalábbis feltételezte, hogy nincs egyedül. A csillagokat fürkészve történeteket mondott, meséket szőtt, ki tudja mennyi igazságalappal. Természetesen az idők során a tudományos-fantasztikus irodalomban is megjelent a nem földi eredetű értelem, az idegen civilizáció. Ezen művek közül kiemelkedik a H. G. Wells tollából származó Világok Harca (The War of the Worlds), amely 1898-ban jelent meg.

Ennek történetét bizonyára mindenki ismeri, hiszen több kötetben is megjelent, s más feldolgozásokat is megért. A talán leghíresebb, leghírhedtebb Orson Welles rádiójátéka 1938-ból, amely meglehetős pánikot okozott USA-szerte. Majd húsz évvel később, 1957-ben készült egy film is (melynek magyar vonatkozása is van, lásd lentebb), aztán 1978-ban érkezett egy zenés feldolgozás Jeff Wayne-től.

A történet röviden arról szól, hogy a Marson lakó lények inváziószerűen megtámadják a Földet. Különös három lábú, óriási gépeikkel, halálsugaraikkal hatalmas pusztítást végeznek. Az emberek tulajdonképpen tehetetlenek ellenük, ám a természet fortélya révén mégis érdekes fordulatot vesznek az események. A "tripodok" egy idő után fokozatosan leállnak. A túlélők nem tudják mire vélni a dolgokat, mígnem egy tudós rájön, hogy a gépeket irányító marslakók belehaltak a földiek számára egyszerű náthába.

Ahhoz, hogy a novellát megértsük, sőt, át tudjuk élni, szükséges némi korismeret. Néhány évtizeddel vagyunk csak az ipari forradalom után, amelynek során igen sok furcsaságot is feltaláltak. Mindez jócskán kedvezett azoknak, akik a fantasztikum birodalmába kívánták utaztatni kedves olvasóikat. Gondoljunk csak Jules Verne-re, aki szintén ezen időszakban alkotott. Sokakat megihletett a viktoriánus kor hangulata, s ez a hangulat érződik Wells novelláján is. Az emberek érdeklődése a technológiai vívmányok mellett kiterjedt a kozmoszra is. Kezdtek más szemmel tekinteni az égre, a Holdra s az egyéb égitestekre. Történetek jelentek meg, melyekben más bolygókról származó idegenek érkeznek hozzánk, vagy épp mi utazunk el hozzájuk. Természetesen köteteket lehetne megtölteni, leírva az adott kor hangulatát, a felfedezéseket, irodalmi alkotásokat, ám ezt itt most érthető okokból mellőzöm. Vessük inkább tekintetünket arra a két alakra, akik sokat alakítottak az emberek science fiction iránti nézőpontján.

H. G. Wells

Herbert George Wells, angol író volt aki főleg a science fiction műfajban írt műveiről ismert. Angliában, Bromley-ben született 1866. szeptember 21-én, és Londonban hunyt el 1946. augusztus 13-án. Édesapja Joseph Wells kertész, majd boltos és krikettjátékos, édesanyja Sarah Neal szolgálólány. Negyedik, utolsó gyermekként született. A világirodalom egyik legtermékenyebb írójaként ismert, aki szinte minden létező műfajban alkotott. Hugo Gernsbeckkel és Jules Verne-nel együtt a "science fiction atyjának" tartják.

Hétéves korában, 1874-ben Wells eltörte a lábát, hetekre ágyba került és ez a baleset fontosnak bizonyult későbbi sorsát illetően: rákapott az olvasásra, kíváncsivá vált a mindennapi életétől eltérő világokra, sőt megszületett benne az írás vágya.

Első könyvsikere az "Anticipations" (1901) volt. Eredetileg részekben jelent meg, "Kísérlet a jövendőmondásra" alcímmel és Wells legegyértelműbben jövővel foglalkozó művének tartják. Elképzelve a világot 2000-ben, a könyv érdekes, mind az azóta igazolódott "találatai", mind a tévedések miatt. A "találatok" közé tartoznak például olyan társadalmi folyamatok előrejelzése, mint hogy a javuló közlekedésnek köszönhetően a lakosság egy része elhagyja a nagyvárosokat, hogy a morális korlátok lazulnak a szexuális szabadság iránti igény növekedése miatt, a német militarizmus bukása vagy egy egységes európai államalakulat létrejötte. Voltak benne természetesen "mellélövések is": azt várta, hogy 1950 előtt nem lesz valódi repülőgép, és azt írta: "az én képzeletemben egy tengeralattjáró semmi másra nem képes, mint arra, hogy a tengerbe fullassza a legénységét és a feltalálóját".

A maguk korában a scientific romance műfajába sorolt korai regényei - mint Az időgép, a Dr. Moreau szigete, A láthatatlan ember, a Világok harca, az Emberek a Holdban, a When the Sleeper Wakes - jó néhány maradandó új témát vezettek be a science fiction irodalomba. (Mindből film is született, kivéve a When the Sleeper Wakes-t.)

Még a Tono-Bungayban is, amely nem science fiction regény, apró, de következetes szerepet játszik egy olyan tudományos fogalom, mint a radioaktív bomlás. Ugyanez már sokkal nagyobb szerepet kapott A fölszabadult világ című írásában (1914), amely Wells egyik legnagyobb "találata" a jövőt illetően. A kor tudósai már ismerték azt a jelenséget, hogy a rádium évezredeken át energiát sugároz ki alacsony intenzitással, de végösszegében nagyon nagy mennyiségben. Wells regénye egy olyan találmányról szól, amely felgyorsítja a radioaktív bomlás folyamatát és amelynek segítségével olyan bombát hoznak létre, amely nem nagyobb erővel robban fel, mint a normál robbanóanyag, de ezt napokig teszi. "A korai huszadik század embere számára semmi sem lehetett nyilvánvalóbb" - írta - "mint a háború lehetetlenné válásának gyorsasága... de nem ébredtek erre rá addig, amíg ügyetlen kezükben fel nem robbant az atombomba." Szilárd Leó később elismerte, hogy a láncreakció elméletének kidolgozásában inspirálta a Wells-regény.

Orson Welles

George Orson Welles az USA-ban, Wisconsin államban született 1915. május 6-án, s 1985. október 10-én, Los Angelesben hunyt el, Kalifornia államban. Rádiósként, színészként, színházi és filmrendezőként ismerhették meg. A huszadik század első felének talán legkülönösebb közéleti figurája volt az Egyesült Államokban. A köztudatba elsősorban két korszakalkotó alkotása, egy 1938-as rádión sugárzott felolvasás (Wells: Világok harca), majd egy 1941-ben forgatott mozifilm (Aranypolgár / citizen Kane) emelte.

Welles 1937-ben saját színházat alapított New Yorkban Mercury Theater néven. 1938-tól kollégáival közösen heti rendszerességű műsoridőt kapott a CBS országos rádiófrekvenciáján Mercury Theater On The Air címmel. A műsorban Welles és társulata klasszikus és modern regények rádiós adaptációját adta elő. Még ugyanazon év utolsó októberi adásának keretében H.G. Wells: "Világok harca" című klasszikus fantasztikus regénye került terítékre - olyan átérzéssel, hogy országszerte hallgatók milliói hitték valóságnak a földönkívüliek invázióját, s a kontinensnyi ország számos pontján kitört a pánik. Az eset a Föld szinte minden országában a címlapokra került, Welles rádióműsorát pedig felvásárolta a Campbell Soup nagyvállalat.

1939-től Welles (és a Mercury Theater stábja) Los Angelesbe tette át székhelyét. Kiszállt híressé vált rádióműsorának szerkesztéséből, és Herman Mankiewicz forgatókönyvíró közreműködésével 1941-ben elkészítette az "Aranypolgár" ("Citizen Kane" című filmet. A mozgókép forradalmi koncepcionális újdonsága, hogy egy központi karakter egyidejűleg történő rendkívül sokféle megítélésére törekszik a történet különböző szereplőinek szemszögéből. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás alkalmából minden idők 12 legjobb filmje közé választották. Fél évszázaddal később, az ezredforduló globális szavazásain pedig minden idők legjobb filmjévé választották.

Visszaemlékezés, gondolatok

Most, hogy megismertük azt, aki megalkotta ezt a művet, s azt, aki alig négy évtizeddel később felrázta vele a világot (de legalábbis az USA-t), evezzünk személyesebb vizekre.

Történt ugyanis, hogy a kilencvenes évek első felében, egy 90 perces magnókazettán eljutott hozzám egy zenés feldolgozása a Világok harcának. Néhányszor meg is hallgattam, ám akkoriban valamiért kevésbé értékeltem. Aztán ugyanazon évtized második felében valahogy elkapott a hév. Újra elővettem ugyanis egy régi számítógépes játékot, mely alapvetően a földiek és a marsiak küzdelméről szólt. A játék címe "Millennium: Return to Earth" volt, s mivel nem volt saját zenéje - legalábbis nekem sosem sikerült belőle ilyesmit kicsikarni - ezért elővettem a fentebb említett kazettát, s azt hallgattam aláfestőzeneként. Mondanom sem kell, teljesen kiszakadtam a valóságból, s mivel a játékot sokszor együltő-helyemben játszottam végig (néhány óra alatt), időnként még az sem tűnt fel, hogy a háttérzene elhallgatott. Úgy belemászott a fülembe, hogy még akkor is hallottam, ha lejárt a szalag. Ekkor szerettem bele igazán a Világok harcába, s - bevallom - az eredeti történetet is ekkortájt olvastam először.

Jóval később sikerült megszerezni az eredeti, 1937-es rádiójátékot is. Az első néhány hallgatás során elég fura volt, hisz mégis eltelt azóta egy emberöltőnyi idő, sokat változott a világ. Némileg lassúnak is tűnik a mai napig a rádiójáték, ám a hangulata szavakkal talán le sem írható. Az elejétől a végéig érződik benne egy különös feszültség, egy megfoghatatlan dolog, ami fokozatosan erősödik az emberben. Nem is csodálkozom rajta, hogy annak idején meglehetős pánikot okozott (pedig a rádióadás során többször is elhangzik, hogy amit hallanak az nem a valóság, hanem Wells művének feldolgozása).

A XXI. század első éveiben - valamilyen oknál fogva - előkerült az első filmfeldolgozás is, amelyet George Pál alkotott 1953-ban. Alig egy évtizeddel a II. világháború után előállni egy ilyen filmmel, véleményem szerint nem kis bátorságra vall. Hiszen alig szabadult meg az emberiség a világégés okozta sokktól, máris azzal riogatják, hogy holmi Marsról érkező idegenek törnek az életére. Másrészt talán éppen abban a korban kellett filmre vinni, amikor az emberek még élénken emlékeztek. A film maga ma már némileg megmosolyogtató, ám ez a mosoly nem őszinte. Legalább olyan félelmetes hangulata van, mint a rádiójátéknak. A trükkök a kor színvonalának megfelelőek, a színészi játék is teljesen rendben van, s amennyire csak lehet, hű maradt az eredeti történethez.

Ehhez képest viszont 2005-ben megjelent egy film (illetve több is, csak ezt szokták kiemelni), amely egészen más szempontból mutatja be a történéseket. A Spielberg által megkomponált feldolgozás igencsak megosztotta a Világok harca kedvelőit. Spielberg csak háttérnek tartotta meg a Wells által írt sztorit, s a középpontba egy széthullott családot állított. Tény, hogy a film első felében a katasztrófahelyzet emberi reakcióinak ábrázolása szinte tökéletes, ám az negatívumként róható fel, hogy a főszereplőket a film végéig sem lehet igazán megkedvelni. A látványvilág természetesen fantasztikus, ami egy Spielberg alkotástól alapvető elvárás, ám mégsem ennek kellene meghatároznia egy filmet.

Bármelyik verziót is veszem elő időnként - főleg, ha SF-et írok -, tisztelettel adózom mindazok előtt, akik ily módon vitték tovább a Wells által megálmodott világot.

Feldolgozások

Irodalom
- War of the Worlds: Global Dispatches anthology of stories describing Martian invasion in parts of the world other than England
- War of the Worlds: New Millennium - Douglas Niles novellája (2005)
- H.G. Wells' The War of the Worlds - Ian Edginton és D'Israeli képregénye (2006)
- Sherlock Holmes's War of the Worlds - Manly Wade Wellman és Wade Wellman által írt folytatás.
- Superman: War of the Worlds - a Dark Horse által kiadott képregény adaptáció (1999)

Rádió feldolgozások

- The War of the Worlds - Orson Welles pánikot keltő rádiójátéka (1938 )
- The War of the Worlds - WKBW rádió adatációja (1968 )
- The War of the Worlds: Invasion from Mars - L. A. Theatre Works és a Star Trek stábja által készített rádióadás (1994)
- War of the Worlds - Radio Tales sorozat a National Public Radio részére (2001)

Filmek

- The War of the Worlds - George Pál által alkotott mozifilm (1953)
- The War of the Worlds-Next Century - Piotr Szulkin rendezte film (1981)
- H.G. Wells' The War of the Worlds - Timothy Hines rendezésében készült film (2005)
- H.G. Wells' War of the Worlds - David Michael Latt által rendezett film Invasion internationally címmel (2005)
- War of the Worlds 2: The Next Wave - Az előző film folytatásaként látott napvilágot.
- War of the Worlds - Steven Spielberg által rendezett mozifilm (2005)

Zene

- Jeff Wayne zenei verziója (1978 )
- Highlights from Jeff Wayne's Musical Version of The War of the Worlds (1981)

TV sorozat

- War of the Worlds - televíziós sorozat 1988-tól 1990-ig.

Számítógépes játékok

- The War of the Worlds - a CRL cég által készített játék (1984)
- War of the Worlds plug-in - a CreamerSoft Software által kiadott kiegészítő az Escape Velocity című játékhoz
- The War of the Worlds - játéktermi játékgép
- Jeff Wayne's The War of the Worlds - Jeff Wayne albumára épülő számítógépes játék (1998 )

Felhasznált forrás: Wikipedia

Előző oldal Jimmy Cartwright