Cilicium
rab vagyok egy korrupt rendszerben
és a lelkemen kívül nincs amit eladhatnék
a hitem olyan magányossá tesz
(a bűneim formáltak ilyenné)
de ez a világ nem bocsátja meg a vétkeket
még ha ártatlan is ki vétkezett
az eretneknek égnie kell a máglyán
hisz a füsttel együtt a bűn is tovaszáll
ebben a tisztátalan világban
minden egyes tettünk
mik tévedésre sarkalltak bennünket
egy-egy újabb út a pokolba
s ne reménykedjen megváltásról
ki az ördöggel kötött paktumot
eláruljuk önmagunk
eláruljuk akit szeretünk
démonok uralkodnak rajtunk
s a víz se mossa le a szennyet
amivel a bennünk rejtőző
bűnöktől megtört lelket leplezzük
s mind az összes gennyedző seb
mi testünk húsát díszíti
egy-egy bűn fekélyes billoga
mik nem gyógyulnak be soha
csupán az öngyűlölet marad
s hitvány ki nem látja
saját gyarlóságát
ezért én mondom néktek:
hazugságot árul
ki a megváltással házal
s ebben a torz világban
a halált várja ki még remél
