Linktár

Emlékfolyam...

Mint partra vetett hal nagy vihar után
sorsomon búsulva egy sziklán ülök,
mellettem képek úsznak, mintha tudnák,
hogy velük egy álomba nem merülök.
Elveszetten várom sorsfordulásom,
hogy e rettentő habok nem nyelnek el,
itt hiábavaló minden tudásom,
meg kell küzdenem sötét őrülettel.
Emlékfolyamok kúsznak retinámon,
fel-fel tűnik sok feledett pillanat,
még érzem leheletedet a számon,
s mintha óvná kezed itt is vállamat.