Változások

Szépirodalom / Versek (38 katt) Kohász
  2025.05.07.

Egy arc magányos ablakban,
csak egy eltűnő sziluett.
A kéz itt hagyta melegét,
de érintése oda lett.

Köd szobor mulandósága,
el nem rettenti a szelet.
A feloszló köd ruhában,
sebezhetőség lépeget.

Alakját ha változtatja,
nem téveszti meg a sorsot,
felismeri a védtelent,
és rá terít minden gondot.

Sunyin lapít a sarokban,
mesékből lett valóság.
Lerohan téged orv bánat,
és nem véd ellene jóság.

Mégis magamhoz ölelem,
bár tüskéi nagyon szúrnak.
Mindig változik életem...
Szivárvány színű a holnap.

Előző oldal Kohász