Amundsen a katica
Amundsen a kis katica
nem látta a világot.
Nem látott ő barnamedvét,
sem egy foltos zsiráfot.
Hallotta, hogy nagy a tenger
nehéz azt átevezni.
Pedig milyen jó is volna
világot felfedezni.
Tovább nem is tétovázott
otthagyta kis otthonát.
Világot nézni akar ő
megtalálni sok csodát.
Hajóra szállt csodát látni
szélre bízta most magát.
Útnak indult nem vívódott
nem várja őt a család.
Délre vitte hűvös szellő
körbe vették fagymanók.
Ezek a bűvös lények most
minden rosszra kaphatók.
Hideg volt és hullott a hó,
kis Amundsen remegett.
Hogyha a hideg szél nem fújt,
nem csüggedt csak evezett.
Egyszer aztán partokat ért
Amundsen a katica.
Mindenhol csak havat látott.
Ez nem éppen Afrika.
Oly nagyon hideg volt, hogy most
lefagytak a pöttyei.
Úgy döntött, hogy ily cudar táj
egyébként sem kell neki.
Ez lenne a délünk sarka?
Ez lenne az új világ?
Nem akar ő többé látni
Ilyen vacogós csodát.
Haza is ment jobb ott neki
ott kacsingat rá a nap.
Napsütötte otthonánál
máshol nem lesz boldogabb.
