Nem mesélek!
Nem mesélek többé regényt
Megkülönböztetek gazdagot s szegényt
Elveszem amiben volt az erény
Hiába karcol meg mindig a szegély.
Nem mesélek mert harcban élek
Véget vetek a fagyos télnek
Ott ahol az igazak szépek
Egy vitézségnek gondolt évnek.
Nem mesélek ez rejtett lélek
A labirintusban ragadt lények
Viszik hírül annak a népnek
Kiket végleg elkerült a vétek.
Nem mesélek korog a gyomrom
Csörgedezik ereimben a patak folyton
Csak azt mondom a falat bontom
Hogy rendben kinyisson a boltom.
Nem mesélek az ájulás szélén
Inkább újra bekötöm a kévém
Mint hogy tapasztaljam a tévén
A megfelelést az utak végén.
Nem mesélek az árulás mögött
Göröngyös a völgy a rögök fölött
Kiábrándult emberi körök
Kik felfaljak a szürke ködöt.
Nem mesélek a tisztításról
A bűnösnek vélt ministránsról
Aki folyvást csak hisz és gátol
Ezáltal a Földünk sikít mától.
Nem mesélek mert nincs értéke
Hamis hitel van írva az érmére
Nem számít a hazugság mértéke
Ha mindenki panaszkodik ezt mérjék le.
Nem mesélek mert az ékköve
Azt sugallja már megint az ég követ
Ott hol az ábránd csak úgy jöhet
Mint mikor a kalapács üti a szöget.
Nem mesélek zárjuk le a könyvet
Az enciklopédia a tudatnál is könnyebb
Szakad az eső de az arc telik meg könnyel
Időben mindvégig hellyel közzel.
Nem mesélek a befejezéshez értem
Lecsukódik a szemem és az itt létem
Lehet, hogy a képek meg hozzám érnek
Viszont az az jelenti nem eléggé égnek.
2021. 08. 18. - Nemesnádudvar
