A reneszánsz Mátyás udvarában
I. Bevezetés…
Mátyás korában a műveltség a legfejlettebb európai országokéval vetekedett, de ún. udvari reneszánsz volt, mert elsősorban a királyi udvarra, és néhány főpap környezetére terjedt ki. A források szerint különösen a szerzetesek bírálták a fényűzést, de egyes nyugati visszaemlékezésekben is szerepel, hogy a humanista kör elég zárt volt, a főurak zöme például csak a külsőségekben vette át az új eszmét, egyikük például azt tartotta fontosnak, hogy a király menyegzőjén 3200 grammos aranyláncot viseljen és ezt le is írják róla…
II. A reneszánsz a királyi udvarban
A hagyomány úgy tartja, hogy a reneszánsz a király Beatrixszal kötött házasságával honosodott meg az udvarban. Ez csak részben igaz, mert Mátyás már gyermekkorában elsajátította a reneszánsz műveltség alapjait; az antik irodalom, különösen Nagy Sándor és Julius Caesar cselekedetei ragadták meg. A házassággal csak az változott, hogy az itáliai humanisták, művészek elárasztották az udvart, és az új királyné mindenhova ajtónállókat állíttatott, így elillant az a korábbi családias jelleg, ami az udvar hangulatát meghatározta, illetve példátlan pompakedvelés vált uralkodóvá. (1)
A művészetpártolás azonban nemcsak a műveltség gyarapítását szolgálta, a fényes díszletek mögött a király hatalmi igényei is megfogalmazódtak. A dinasztia alapításának, különösen a császári cím megszerzésének szándéka is megkövetelte a fényes külsőségek fenntartását.
Az építészet a késő gótikus és reneszánsz stílus jegyeit is magán viselte. A Zsigmond által újjáépített palotát átépítette, vörösmárvány lépcsősor, a kapukon található bronz domborművek, amelyek Herkules tetteit ábrázolták, tematikailag is az ókori görögök eszményeit idézték. A süttői mészkő megnyerte a külföldi építőmesterek tetszését, mert vörös színe mellett kiválóan megmunkálható volt.
A kazettás mennyezet, a loggiák, a királyi pár lakosztályai mellett található boltozatos könyvtártermek, amelyeknek falait freskók borították, megfelelő teret szolgáltattak a humanista kör számára a beszélgetésekhez, és egy külön szoba a király számára az olvasáshoz. A kápolna gótikus tere növelte az áhítatot, a király által szervezett kórus énekelt a miséken. A Várhegy oldalában reneszánsz függőkertet alakítottak ki, amit ólomcsöveken láttak el vízzel, akár a palota fürdőszobáit is. A kertben egy azóta elpusztult márvány villa állt. (2)
A budai építkezések befejezetlenek maradtak, a visegrádi palotát felépítették, nyílván a történelem viharai ezt is tönkretették. A kortársak paradicsomként írtak róla: lépcsőrendszereket, függőkerteket, loggiákat találunk itt, a leghíresebb építmény a díszudvar Herkules kútja. Egy alkalommal ezen kúton keresztül látta el borral vendégeit a király, egy török küldöttség pedig igencsak megszeppenve lépett az uralkodó elé, miután Mátyás gondoskodott arról, hogy az audiencia előtt minden csodát megmutassanak nekik. (3)
Bár a palota kincstára, ötvöstárgyak, ékszerek, fegyverek és a berendezési tárgyak is igazi műgyűjteményt jelentettek, a legértékesebb a Corvina Könyvtár volt. A könyvtár őre, Taddeo Ugoleto Firenzéből érkezett és akárcsak a király, sokat tett a gyűjtemény fejlesztéséért. Részben vásárlással, részben az itáliai kódexmásolók, könyvfestők, könyvkötők megbízásával és Naldo Naldi Budán működő másolóműhelyének munkáival is folyamatosan gyarapodott a könyvtár. A római és görög klasszikusok mellett a humanisták filozófiai, földrajzi, orvosi, asztrológiai, építészeti, hadtudományi munkái éppúgy megtalálhatóak voltak a corvinák között, mint a retorikai vagy éppen vallási tematikájúak. Platón műveinek fordítása ugyanúgy tanulmányozható volt, mint az újplatonista Ficino írásai. A gyűjtemény 2000-2500 kötetből állt, néhány nyomtatott kötet is megtalálható volt itt. (4)
Mátyás Hess András személyében egy könyvnyomtató mestert is támogatott, bár a műhely kapacitása még nem tudta pótolni a kéziratos kódexeket, és a király halála után a vállalkozás lassan elsorvadt. Egy római követjárás alkalmával Karai János személynök hozta Budára 1470-ben a mestert, akinek a műhelyében 15 fő dolgozott. A műhely legfontosabb alkotása a Budai Krónika, amely 1473-ban keletkezett.
A humanista körből történetírók is kikerültek: Pietro Ranzano Thuróczy János történeti munkáját dolgozta át humanista köntösbe, Antonio Bonfini pedig megírta a Magyar Történetet, amely ugyancsak a hun-magyar rokonságot hangsúlyozta, de leleményes írói fordulattal Mátyás családját a Valeriusok nemzetségéből származtatta, erre a címer hollóját és a király erényeit hozta fel bizonyítékként. (5)
A király nemcsak a humanistákat támogatta, 1481-ben udvarába hívta Petrus Negri domonkos rendi szerzetest, aki a késő skolasztika képviselője volt, a budai domonkos rendi főiskola vezetését is rábízta. Gondot viselt Mátyás az egyházi breviáriumok nyomtatásban való megjelentetésére is. Az esztergomi kiadvány esetében maga adott erre utasítást, de készült breviárium Zágráb és a pálos rend részére is. A művek Mátyást dicsőítették, és a magyarok és a hunok rokonságát népszerűsítették. Így a többségében polgári származású papi középréteg is elfogadta a hun eredetet. (6)
III. A főpapi, főúri udvarok
Miután Szécsi Dénes meghalt, Vitéz János kapta az esztergomi érseki címet. A főpap Mátyás legbizalmasabb munkatársa, nevelője, főkancellár, egyúttal a magyar reneszánsz egyik legmeghatározóbb alakja volt.
Az esztergomi érseki székhelyet az új stílus alapján építette újjá: mázas tetőcseréppel fedték az épületet, itt is függőkerteket, loggiákat találunk. Bonfini leírásaiból és néhány töredékből következtethetünk a palota szépségére. Esztergom szellemi központtá is vált: Peuerbach a kor legjelesebb természettudósa, és a csillagász Regiomontanus is az érsek udvarában tartózkodott. Gyakori vendég volt a kor jelentős költője, Galeotto Marzio is. Az írásából tudjuk azt is, hogy Vitéz annyira hitt az asztrológiában, hogy minden cselekedte előtt megnézette a csillagok állását. A könyvtárát legalább ilyen nagy becsben tartotta, könyveit gyakran saját jegyzetekkel látta el.
Az önművelés mellett, amelyet a humanisták legfontosabb feladatának tartott, a tehetséges fiatalok oktatását és támogatását is kötelességének érezte. A kiemelkedően tehetséges unokaöccsét, Csezmiczei Jánost Padovában taníttatta, aki Janus Pannónius néven európai hírű költővé vált. De más tehetséges rokonát is támogatta: Garázda Pétert, Váradi Pétert is neveltette.
Esztergomban egyetem alapítását tervezte, de az intézményt végül Mátyás parancsára Pozsonyban hozta létre (Academia Istropolitana 1467). Az egyetem kancellárja maga az érsek lett, aki Krakkóból neves tanárokat hívott az iskolába: Ilkus Mártont, a fentebb már említett Regiomontanus csillagászt, Brandolinus jogászt, aki a köztársaság és a királyság összehasonlításával, a két államforma jellemzőivel foglalkozott. (7)
Janus Pannónius pécsi püspök a Mátyás által kedvelt csípős epigrammák szerzőjeként vált kedvelté a hazai humanista körökben. A király kényes diplomáciai feladatokkal bízta meg, de az 1465-ben nagyon várt kiküldetése Rómába, II. Pál megválasztására nem hozott sok sikert. Az új pápa nem kedvelte a humanistákat, így elég szűkmarkúan mérte a török elleni harcokra szánt segélyt. A velencei küldöttség is elkövette azt a hibát, hogy először Janust keresték meg, és nem a királyt… (
A nagybátyja csendes mellőzése is akkor kezdődött, amikor a bírálta az uralkodót a nem eléggé hatékony törökellenes politikája, és a csehországi háborúk miatt lefoglalt érseki javadalmak miatt (1471-es összeesküvés). Válaszul az uralkodó elfogatta és gyámság alá helyeztette Vitézt Esztergomban, és a korábban csak személyeskedésben megnyilvánuló ellentétek nyílt szembefordulássá váltak Janus és a király között is. A király kegyencei Bonfini szerint a költőt vádolták meg az összeesküvés vezetésével. Janus Pannónius Itáliába akart menekülni, de útközben meghalt, csak pár hónappal élte túl nagybátyját. A király kegyes volt: a családot nem bántotta (a feltételezések szerint Vitéz a Szilágyiak rokona volt), az érsek könyvtárát beolvasztotta a Corvinákba, Janus verseit pedig összegyűjtette.
Az főurak és főpapok udvartartásai közül kiemelkedik a humanista Báthori Miklós és váci birtoka, ahol tudósokat alkalmazott és reneszánsz stílusban építkezett. Geréb László püspök gyulafehérvári palotája is humanista körré szerveződött, itt alkotott Megyericsei János költő és Lászai János, aki kalandos életét mint költő, térítőpap Itáliában fejezte be… (9)
Jelentős késő gótikus alkotások is létrejönnek a főúri megrendelések következtében: Szapolyai Imre fölépítteti a csütörtökhelyi kápolnát, Kinizsi Pál befejezi a nagyvázsonyi várat. A táblaképfestészet csodás alkotása a kassai dóm főoltára is ekkor jött létre, az alkotókat nem ismerjük.
Mátyás uralkodásának második felétől a gazdagodó polgárság is megjelenik, mint a művészeti alkotások megrendelője. Megfigyelhető viszont, hogy különösen az építészetben, képzőművészetben sokáig a késő gótika stílusjegyei a meghatározók. A feliratok viszont sok esetben a ma használt latin nagybetűk formájában jelennek meg, és a hexameterekből álló sírversek készítése is inkább reneszánsz stíluselem. (10)
Felhasznált szakirodalom:
1. E. Kovács Péter: A Hunyadik kora - ADAMS kiadó, Bp.1992.
2. Engel Pál-Kristó Gyula-Kubinyi Adnrás: Magyarország története 1301-1526 - Osiris Kiadó Bp.1998
3. Kisfaludy Katalin: Matthyas Rex - Gondolat Kiadó Bp. 1983
4. Hunyadi Mátyás reneszánsz udvara - debrecen.magiszteralapitvany.hu/wp-conten/uplolads/2015
5. Mátyás uralkodása/történelemcikkek.hu - törtenelemcikkek.hu/node/203
6. Nyitólap-Mátyás király Emlékév - matyasemlekev.hu
Lábjegyzetek:
1. Kisfaludy: Matthyas Rex, 148. oldal - A király neveltetése
2. Kisfaludy: Matthyas Rex, 153-153. oldal - A palota reneszánsz jelegének bemutatása
3. Kisfaludy: Matthyas Rex, A visegrádi királyi palota
4. Engel-Kriston-Kubinyi: Magyarország története, 272-273. oldal - A Corvina könyvtár jellemzői
5. Kisfaludy: Matthyas Rex, 158. oldal - történeti munkák, hun-magyar rokonság
6. Engel-Kriston-Kubinyi: 273. oldal - A gótika és a középkori nyomtatott irodalom
7. Kisfaludy: Matthyas Rex, 109-112. oldal - Vitéz János jelentősége
8. Kisfaludy: Matthyas Rex, 116-117. oldal - Janus Pannonius és Vitéz politikai bukása
9. E. Kovács: A Hunyadiak kora, 126-127. oldal - Kulturális változások, társadalmi csoportok a XIV. sz.
10. Engel-Kristó-Kubinyi: Magyarország története, 273-274. oldal – Építkezések, képzőművészet a XIV. sz.
