A tarkón lőttek imája

Szépirodalom / Élet-halál (1461 katt) Ismeretlen Zóna
  2011.10.10.

Megfékeztem agyam
látványos kálváriáját a hegy
oldalában, tavaszi napon,
ahogy a sár néha zubogott
a lövések és robbanások
nyomán, csikorog az égen
a gyenge Nap, hidegtől
kimerült gyenge mezők fölött
fagyott, fekete hulláink
marcangolják az élők
tetemét…

Lerajzolom az arcod,
mielőtt kirajzik a sok
üszkösödő zsalugáter
mögül az ólommal teli
hullaszag; gondolatom
a puska tusán játszik,
félelem nélkül mosolyog,
csakúgy mint otthon
felejtett imáink moraja,
nem lehet hogy…

kopog a golyó az agyvelőben.

Előző oldal Ismeretlen Zóna
Vélemények a műről (eddig 2 db)