Csillagrózsa - Verses változat
Bánatot búgó hegedű-dallam
Futkossa be a szív zugait halkan.
Selymes hidegségű űrig száll
S egy apró csillagot talál.
Álmatag sugarak remegnek az éjben
Síri csönd honol a sok apró fényben.
Ám egy csillagban nem némul el a szó
Muzsikája szívig hatoló.
E csillag zenél a hegedűn
Keserves dala táncol a derűn.
Egy rózsa riadtan ébred fel
Pedig álmodott igazzal, szépekkel.
Hamar enyhül korai iszonya
Hiszen eme euforikus muzsika
Ősi érzelmeket kelt a lélekben
Megannyi zsongó csillag zenél fenn.
Fájdalmasan sötét s fényével vakító
Égbe emelő, s mélybe taszító.
Elmosódott s érces a muzsika
Zavaros iszap s mégis kristálytiszta.
Ám titkos kór rágja a rózsát
Szél szárnyai beteg port reá szórják.
Ha meg is gyógyulhat valaha
Nem lesz oly viruló a beteg rózsa.
S habár a zene gyógyír sebére
Napról-napra hull el vére.
„Ha hulló rózsa leszek - sóhajt fel -
nem hallhatom itt belül a csillagokat”
„Nem… - szól közbe az Éj - ha elhullsz -
Te magad leszel a csillag.”
2011. szeptember 22.